Budapest OFF

MEGJELENT: 2018. október 25., csütörtök | SZERZŐ: Rónaszéki Rómeó

Aki ismer az tudja, hogy nemcsak, hogy ízig-vérig pesti vagyok, de a szívemben különösen nagy helye van hőn szeretett városomnak. Őszintén hiszem, hogy a világ legcsodálatosabb helye ez, amelynek minden épületének minden téglájába könnyen szerelembe tud esni az ember. Budapest az a koktél, amelyben úgy keverednek a különböző kultúrák, hogy a létező legtökéletesebb eredménnyel kápráztatják el azt, aki nyitott ennek az „ízére”. Mindezek után értelemszerű, hogy ha egy könyvesboltban belebotlok egy budapesti életérzésekről szóló irományba, azt nem hagyhatom a helyén. Így került hát a kezembe a Tilos az Á Könyvek gondozásában idén kiadott Budapest OFF kortárs novellagyűjtemény.

Kép forrása

Pesti Erzsi Százszor Szép
A mű eredettörténete Pesterzsébethez köthető, azon belül is Pesterzsébet művelődési házához, a Csilihez, amely idén ünnepli a századik születésnapját. Ez okból került megrendezésre a Pesti Erzsi Százszor Szép összművészeti, közösségi előadás-sorozat, amelynek egyik szereplője volt a Száz hang meséje a szép Pesti Erzsiről című elbeszélés. Ebből, illetve ennek sikeréből nőtte ki magát azután a Budapest OFF antológia. Az eredeti novellát még egy tucat követte, melynek szerzői olyan 21. századi alkotók, akik Budapest valamely területének jellegzetes életérzését kísérelték meg átadni, egy adott történetet megélő kamasz szavain keresztül. Hogy minek alapján válogatták ki a szerzőket és hogy hogy jönnek ide a kamaszok? Ezekre a kérdésekre a kötet előszavában találunk választ, miszerint: „Azt szerettük volna, hogy olyan szerzők írjanak ebbe az antológiába, akik értik és érzik a 21. századot, és – mivel a Tilos az Á kamaszköveket ad ki – a fiatalok világát. Olyan tinikét, akik itt élnek a fővárosban, és napról napra érzékelik Budapest rétegeinek egymásra rakódását, folyamatos megújulását és ennek látvány- és hangulatbeli keveredését. Hiszen a város maga is kicsit olyan, mint egy örök kamasz.”

Kép forrása

Autentikus és magával ragadó hangulat
Ezeken a szerethető történeteken keresztül kapunk betekintést Budafok, a bulinegyed, a Városliget, a Bródy Sándor utca, vagy épp Ferencváros teljes mértékben autentikus és magával ragadó hangulatába, de az újlipótvárosiak, az óbudaiak, a pestszentlőrinciek vagy épp a pasarétiek is megtalálják a maguk novelláját, telis-tele a számukra gyorsabb szívdobogást eredményező környezettel és helyszínnel. Aki itt él és valamilyen érzelmi szálak fűzik az otthonához, annak a Budapest OFF novellái egészen biztosan megpendítik azokat a bizonyos húrokat, hiszen a történetek főhősei ugyanazokon az utcákon járnak, ugyanazokon a padokon ülnek és ugyanazokkal a buszokkal közlekednek, amelyekkel tesszük ezt mi is nap mint nap, valamint amelyekhez minket pestieket is annyi, de annyi emlék, élmény és érzés köt. 
És hogy milyenek maguk a novellák? Nos, elég nagy a szórás. A történetek abszolút különböznek egymástól, mind felépítésben, mind tartalomban, mind formában. Vannak köztük, amelyek rendkívül szívmelengetőek, nagyszerűen megírottak, valamint kimondottan érdekesek, de akadtak köztük olyanok is, amelyek számomra valamelyest furcsák és talán egy kicsit laposak, vagy éppen meglehetősen ködösek és nehezen érthetőek voltak. Némelyik irománynál az embernek az az érzése támad, hogy az teszi kortárs művészeti alkotássá, hogy helyet kap a káromkodás, valamint a lehető legnyersebben fogalmazzák meg a szereplők a gondolataikat. Ezt az érzést erősíti továbbá a némely esetben meglehetősen – néha talán bántóan – szabadon alkalmazott nyelvtani szabályok jelenléte, vagyis inkább jelen nem léte. 
A történetek annyira sokszínűek, hogy szinte magától értetődő, hogy nem tetszhet mindegyik az olvasónak, de ebből következik az is, hogy egészen biztosan mindenki talál – akár többségében is – az ízlésének megfelelő, kimondottan kedvére való elbeszéléseket. Én magam is hamar beleszerettem a novellák túlnyomó többségébe. 

Kép forrása
 
Még sok ilyet
Azt is nehéz megállapítani, mennyire befolyásolja a történetek megítélést a helyszínekhez kötődő érzések jelenléte, hiszen talán már mindenki találkozott azzal a jelenséggel, hogy ha például egy filmet hazánkban forgatnak, akkor a silányabb sztorikat is jobban szeretjük. Ha Balaton vagy a Parlament van a háttérben, kevésbé számít nekünk egy-egy adott dialógus minősége. 
Nagyszerű, hogy megszületett ez az antológia, azoknak pedig akik Budapest csodás környezetében élnek, vagy nőttek fel, szinte kötelező olvasmány, még akkor is, ha a kamaszos problémák, élethelyzetek már távolabb állnak tőlük. Összességében a Budapest OFF nagyon szerethető, remek élményt nyújtó alkotás, amely emellett olyan húrokat penget a budapestiek, vagy az ahhoz kötődő emberek szívében, amely érzés miatt nem lehet rá rossz szájízzel gondolni. Az én könyvespolcom egészen biztosan több lett a műtől. 
Még sok ilyet! 




Megosztás

Egypercesek

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

A rajzpályázatra általános és középiskolások munkáit várják

A náci tömeggyilkos fekete unokája

Jennifer Teege megpróbál elszámolni könyvében az elszámolhatatlannal

Megkoszorúzták Gérecz Attila emléktábláját

Az 1956-os forradalom a nemzetet, a magyarságot összekovácsoló sorsközösség

Eddig ismeretlen fotók kerültek elő a forradalomról

A képeket Szczecinben mutatták be, ahol Az 1956-os forradalom emlékét 2016 óta a Csepelen felállított Pesti srác szobrának ikerpárja idézi fel

A forradalom vizuális kultúrája

A plakátokat sokáig tilos volt közszemlére tenni, bemutatni, így azoknak rendszerváltás utáni életét is jelenti egyben ez a gyűjteményes dolgozat