Talán nem is lehet megérteni modern világunkat, ha nem ismerjük Martin Luther King küzdelmeinek lényegét. Okkal állíthatjuk, minden, ami ma az Egyesült Államokban – főként persze baloldalon – afféle haladó programként megfogalmazódik, valahol a fekete emberjogi harcos céljaiból származik. Külön érdekesség, hogy miközben Mahatma Gandhi munkássága hazánkban is jól ismert, addig Kingről –, aki az erőszakmentességet keresztény tanításokkal ötvözte, s így lett a polgárjogi mozgalom apostola – viszonylag keveset tud a hazai közönség.
Pedig érdemes lenne, érdekes téma. 

Kép forrása

Slam poetry is lesz
A Könyvfesztiválon mutatja be a Casparus Kiadó Tavis Smiley Egy király halála című díjnyertes könyvét, amely Martin Luther King utolsó évéről, életének legküzdelmesebb időszakáról szól. A szombatra időzített könyvbemutatón slam poetry is lesz. A kiadó úgy véli, visszaadhatóak King gondolatai ebben a modern szabadvers formájában. 
Idézzünk csak ide egy fontos gondolatot: „Az erőszakmentesség a válasz korunk életbevágó politikai, és erkölcsi kérdésére – az emberiségnek túl kell lépnie az elnyomáson és az erőszakon, az elnyomás és az erőszak alkalmazása nélkül. A civilizáció és az erőszak két, ellentétes elképzelés. Előbb vagy utóbb a föld minden emberének rá kell jönnie, hogyan élhetünk békében, és ezáltal alakítva át ezt a kozmikus gyászdalt, a testvériesség teremtő zsoltárává. Ha ezt el akarjuk érni, akkor az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”

Kép forrása

Az erő tagadása
Na, ugye! Úgy értem, ugye, hogy slam-színpadra való gondolatfolyam? Meg úgy is értem: ugye, hogy benne van minden, amit embernemesítő, társadalomjobbító, reformáló, megújító, békét-remélő, toleranciát hirdető, haladó-bizakodó kortársainktól hallhatunk? 
Tavis Smiley könyve egyébként a New York Times bestsellere lett. Nem is csoda. Minden benne van ebben a történetben, amit a mai haladó amerikaiak önmagukról gondolnak. King célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Általánosságban mindenféle megkülönböztetés megszüntetése. Ugyanakkor mindig az erőszakmentességet, a gyengébb elnyomásának a tilalmát, az erő tagadását képviselte. 
1964-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, 1977-ben Jimmy Carter elnök posztumusz kitüntette a Szabadság Elnöki Érdeméremmel. 1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King Nap néven ünnepnapnak nyilvánították az Amerikai Egyesült Államokban, s 2004-ben az amerikai Kongresszus posztumusz kitüntette a Kongresszusi Aranymedállal.
Szóval King nagyon él. Annak ellenére, hogy kereken ötven esztendeje lelőtték. 

Kép forrása

Gyilkosság és politika
Ha már szóba került, érdekes témaként feszegeti Smiley, King halálának kérdését. A Vietnámon túl című Híres háborúellenes beszédet követően – pontosan egy évvel elhangzása után – 1968. április 4-én King halálos merénylet áldozata lett. Gyilkosát, James Earl Rayt kilencvenkilenc év börtönre ítélték, de magányos gyilkos teóriáját sokan megkérdőjelezik. Sokan gondolják inkább azt, hogy gazdasági-politikai érdekcsoportok ölették meg a polgárjogi harcost, mert a vietnámi háború ellen hangolta az amerikai népet, és mert attól tartottak, hogy a Szegény Emberek Mozgalma – amely már akkor sem csak a négerek, hanem  mindenféle hátrányos helyzetű ember érdekeit képviselte – olyan támogatottságot hozott volna Kingnek, amely átalakíthatta volna az USA hatalmi viszonyait. A szerző ezekkel kapcsolatban egyebek mellett elmondja, hogy King fia, Dexter 1997-ben meglátogatta Ray-t a börtönben, majd azt nyilatkozta, hogy elhiszi neki, hogy nem ő ölte meg az apját...
Szóval érdekes könyv, csakúgy, mint az Erő a szeretethez című első Martin Luther King könyv, amely magyar nyelven megjelent, ugyancsak a Casparus kiadó gondozásában.