Egy erdélyi tornász diadalmenete
Bemutatták Szabó Katalin négyszeres olimpiai bajnok erdélyi tornász életregényének magyar kiadását.

Kép forrása
Az Értől az Óceánig
Ady Endrét idézve, ha valakire igazán illik az Értől az Óceánig jellemzés, az Szabó Katalin, hiszen szülőfalujától, a Kovászna megyei Zágontól egészen Los Angelesig jutott, ahol az 1984-es olimpián négy aranyérmet nyert. Ugrásban, gerendán és talajon, valamint csapatban a román válogatottal győzött, egyéni összetettben pedig második lett.
Az ötödik szer – Szabó Kati életei című könyv szerzője, Csinta Samu elárulta, régi vágya volt a kötet megírása, mivel az ötven éves sportember a férjével és két gyermekével huszonöt éve a franciaországi Chamalieres-ben él, ezért már nincs reflektorfényben, bár márciusban elkezd utánpótlásedzőként tevékenykedni.
Az újságíró és a legendás sportoló közös munkája tavaly tavasszal kezdődött, és Csinta elmondása szerint a kötet leszámol néhány félreértéssel és téveszmével. Ezek közül az egyik, hogy a tornasport a kívülállók számára nagyon kemény világnak tűnik, a versenyzőknek viszont a rengeteg edzés, az extrém erőkifejtés, a koplalás és egyéb áldozatvállalás ellenére nem az, sőt szinte az életüket jelenti.

Kép forrása
A mérleg
Szabó Katalin számára az ötödik szer, vagyis az ötödik kihívás a mérleg volt, mivel rendkívül sokat küzdött a fogyasztással, amit nem kilókban, hanem dekagrammokban mértek.
Szabó Katalin – aki 1983-ban, tizenöt évesen aranyérmet nyert talajon a budapesti világbajnokságon – elárulta, már évek óta foglalkoztatta, hogy könyv készüljön a pályafutásáról, de korábban nem volt megfelelően felkészülve lelkileg, hogy meséljen az életéről.
A körülmények – például volt olyan év, hogy egyetlen szabadnapot sem kaptak – és a rendkívüli terhelés miatt többször abba akarta hagyni a sportolást, de minden alkalommal gyorsan meggondolta magát. Amikor valóban véget ért a karrierje, kilépett a civil életbe és elkezdte tanulmányait a bukaresti testnevelési egyetemen, nagyon nehéz dolga volt, mert a tornán kívül eleinte semmi máshoz nem értett.

Kép forrása
Magyarul tilos
A szerző nemcsak a korábbi kiváló sportolót, hanem számos edzőjét, pályatársát, ismerősét megszólaltatta a mű készítése közben. „Ez a könyv messze kilépett egy szokványos sportolói életpálya bemutatásának kereteiből” – vélekedett.
Elhangzott, hogy nagyon sok barátja volt a magyar tornászok között, de a román válogatottnál megtiltották neki, hogy magyarul beszéljen velük. „Nem volt könnyű helyzet számomra, mert mindig sokat segítettek, nagyon jó volt a viszony közöttünk” – árulta el Szabó, aki 1983-ban és 1984-ben tizenhét alkalommal mutatott be hibátlan, tíz pontot érő gyakorlatot.
„Ezt a kötetet édesanyámnak ajánlom. Ha ő nincs, nem lettem volna tornász, nem lettem volna az az ember, aki ma vagyok, ilyen kemény, erős és ambiciózus” – mondta. Hozzáfűzte, a könyv egyfajta gyógyszer a számára, mert sok dolgot kimondhatott, amire korábban nem volt lehetősége.
A könyv román nyelvű kiadását tavasszal mutatják be.

Kép forrása
Az Értől az Óceánig
Ady Endrét idézve, ha valakire igazán illik az Értől az Óceánig jellemzés, az Szabó Katalin, hiszen szülőfalujától, a Kovászna megyei Zágontól egészen Los Angelesig jutott, ahol az 1984-es olimpián négy aranyérmet nyert. Ugrásban, gerendán és talajon, valamint csapatban a román válogatottal győzött, egyéni összetettben pedig második lett.
Az ötödik szer – Szabó Kati életei című könyv szerzője, Csinta Samu elárulta, régi vágya volt a kötet megírása, mivel az ötven éves sportember a férjével és két gyermekével huszonöt éve a franciaországi Chamalieres-ben él, ezért már nincs reflektorfényben, bár márciusban elkezd utánpótlásedzőként tevékenykedni.
Az újságíró és a legendás sportoló közös munkája tavaly tavasszal kezdődött, és Csinta elmondása szerint a kötet leszámol néhány félreértéssel és téveszmével. Ezek közül az egyik, hogy a tornasport a kívülállók számára nagyon kemény világnak tűnik, a versenyzőknek viszont a rengeteg edzés, az extrém erőkifejtés, a koplalás és egyéb áldozatvállalás ellenére nem az, sőt szinte az életüket jelenti.

Kép forrása
A mérleg
Szabó Katalin számára az ötödik szer, vagyis az ötödik kihívás a mérleg volt, mivel rendkívül sokat küzdött a fogyasztással, amit nem kilókban, hanem dekagrammokban mértek.
Szabó Katalin – aki 1983-ban, tizenöt évesen aranyérmet nyert talajon a budapesti világbajnokságon – elárulta, már évek óta foglalkoztatta, hogy könyv készüljön a pályafutásáról, de korábban nem volt megfelelően felkészülve lelkileg, hogy meséljen az életéről.
A körülmények – például volt olyan év, hogy egyetlen szabadnapot sem kaptak – és a rendkívüli terhelés miatt többször abba akarta hagyni a sportolást, de minden alkalommal gyorsan meggondolta magát. Amikor valóban véget ért a karrierje, kilépett a civil életbe és elkezdte tanulmányait a bukaresti testnevelési egyetemen, nagyon nehéz dolga volt, mert a tornán kívül eleinte semmi máshoz nem értett.

Kép forrása
Magyarul tilos
A szerző nemcsak a korábbi kiváló sportolót, hanem számos edzőjét, pályatársát, ismerősét megszólaltatta a mű készítése közben. „Ez a könyv messze kilépett egy szokványos sportolói életpálya bemutatásának kereteiből” – vélekedett.
Elhangzott, hogy nagyon sok barátja volt a magyar tornászok között, de a román válogatottnál megtiltották neki, hogy magyarul beszéljen velük. „Nem volt könnyű helyzet számomra, mert mindig sokat segítettek, nagyon jó volt a viszony közöttünk” – árulta el Szabó, aki 1983-ban és 1984-ben tizenhét alkalommal mutatott be hibátlan, tíz pontot érő gyakorlatot.
„Ezt a kötetet édesanyámnak ajánlom. Ha ő nincs, nem lettem volna tornász, nem lettem volna az az ember, aki ma vagyok, ilyen kemény, erős és ambiciózus” – mondta. Hozzáfűzte, a könyv egyfajta gyógyszer a számára, mert sok dolgot kimondhatott, amire korábban nem volt lehetősége.
A könyv román nyelvű kiadását tavasszal mutatják be.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig