Égi zene Pécsről
A világhírű pécsi orgonaépítő Angster-dinasztia történtét dolgozza fel Tolvaly Ferenc, az El Camino-sorozat és a Zsolnay-kód szerzőjének új családregénye. Az Égi zene címet viselő, valós és fiktív elemeket egyaránt ötvöző, csaknem ötszáz oldalas kötet az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Kép forrása
Három hangon
Tolvaly Ferenc a Zsolnay-kód című regényéhez felhasznált háttéranyag-gyűjtés során találkozott az orgonaépítő dinasztia történetével. A kutatásokból végül egy izgalmas családregény született. A szerző Angster József jelentőségéről azt mondta: a dinasztiaalapító olyan közegből indult, ahol senki sem gondolhatott arra, hogy végül világhírű orgonaépítővé válik. Ezt lelki erejének, tudásvágyának köszönhette, ami „jelenleg is példaértékű mindannyiunk számára” – fűzte hozzá.
A családregény három egymásba fonódó történet, ennek megfelelően szintén három stílus uralkodik: egyfelől a 19. század végi, 20. század eleji regényé, a képzelt naplóé; a Bérczi Zsófiáról, a család leszármazottjáról mintázott elbeszélő hang pedig kortárs irodalmi jegyeket mutat.
Tolvaly Ferenc arról is beszélt, hogy 1974-ben Marosvásárhely elhagyása után szüleivel egy bajor kolostorban találtak menedéket, ahol az orgona jelentette a gyógyírt a honvágyra és bizonytalanságra.

Kép forrása
Nyolcszáz orgona
Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, mintegy nyolcszáz orgonát épített, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.
Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése.

Kép forrása
Angster József könyvei
Az idén több évforduló is kötődik az Angster-családhoz: az orgona- és harmóniumgyár alapításának (1867) százötvenedik, ifjabb Angster József (1917-2012) születésének századik, valamint a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra fennállásának huszonötödik évfordulója.
2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére. Angster József csaknem hatszáz oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált önéletrajzát szeptember elején adta ki a Rózsavölgyi és Társa kiadó. Ennek alapján írta meg Tolvaly Ferenc a maga naplóverzióját. Angster József amúgy 1886-ban egyfajta szakkönyvet is írt Az orgona története, lényege és szerkezete címmel. S a szerző bizonyára ezt is felhasználta családtörténetéhez.

Kép forrása
Három hangon
Tolvaly Ferenc a Zsolnay-kód című regényéhez felhasznált háttéranyag-gyűjtés során találkozott az orgonaépítő dinasztia történetével. A kutatásokból végül egy izgalmas családregény született. A szerző Angster József jelentőségéről azt mondta: a dinasztiaalapító olyan közegből indult, ahol senki sem gondolhatott arra, hogy végül világhírű orgonaépítővé válik. Ezt lelki erejének, tudásvágyának köszönhette, ami „jelenleg is példaértékű mindannyiunk számára” – fűzte hozzá.
A családregény három egymásba fonódó történet, ennek megfelelően szintén három stílus uralkodik: egyfelől a 19. század végi, 20. század eleji regényé, a képzelt naplóé; a Bérczi Zsófiáról, a család leszármazottjáról mintázott elbeszélő hang pedig kortárs irodalmi jegyeket mutat.
Tolvaly Ferenc arról is beszélt, hogy 1974-ben Marosvásárhely elhagyása után szüleivel egy bajor kolostorban találtak menedéket, ahol az orgona jelentette a gyógyírt a honvágyra és bizonytalanságra.

Kép forrása
Nyolcszáz orgona
Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, mintegy nyolcszáz orgonát épített, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.
Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése.

Kép forrása
Angster József könyvei
Az idén több évforduló is kötődik az Angster-családhoz: az orgona- és harmóniumgyár alapításának (1867) százötvenedik, ifjabb Angster József (1917-2012) születésének századik, valamint a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra fennállásának huszonötödik évfordulója.
2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére. Angster József csaknem hatszáz oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált önéletrajzát szeptember elején adta ki a Rózsavölgyi és Társa kiadó. Ennek alapján írta meg Tolvaly Ferenc a maga naplóverzióját. Angster József amúgy 1886-ban egyfajta szakkönyvet is írt Az orgona története, lényege és szerkezete címmel. S a szerző bizonyára ezt is felhasználta családtörténetéhez.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig