Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha közelről ismerünk nagyformátumú képzőművészt. Sorsukon keresztül szinte minden esetben a valón túli valóra tekinthetünk. Ilyen sors volt Csontváry Kosztka Tivadaré is. Művészete értelmezésére különleges nagy segítség volt az 1976-ban először (majd később többször is) kiadott Csontváry-emlékkönyv. A kötetben a kortárs és utókorbeli szakértők, elemzők mellett maga az alkotó is helyet kapott írásaival, gondolataival.

Öröm és teher
Mindig nagy sóhajok kísérik azon antikváriumbeli vásárlásaimat, amikor valami szerzőjében, címében, tartalmában fontos kötettel van dolgom. Ilyenkor egy picit nehezebb a szív, sűrűbb lesz a lélegzet, ólmosabban mozognak a végtagok. A Megvan, megtaláltam! érzésének felülmúlhatatlansága keríti ekkor hatalmába az embert és tán mondani se kell, hogy az ezerszer is átgondolt Csontváry életrajz után miféle öröm Csontváry-könyvet venni. Hogy kétség ne legyen, nagy öröm ez, ugyanakkor nagy teher is.
A Csontváry-emlékkönyv nem az első és remélhetőleg nem is az utolsó a klasszikussá vált magyar zsenivel kapcsolatban. Ez a kötet egy antológia, melyben átfogó képet kapunk a magyar képzőművészet egyik legnagyobb újkori alakjáról, akit hol expresszionistának, hol impresszionistának tituláltak, de mégsem volt egyik sem, mert Csontváry művészete valahol nem illet bele egyetlen izmusba, irányzatba sem.

Megfejtésre váró részletek
A Csontváryval való foglalkozás reményét táplálja az alkotó műveit több szempontból való vizsgálatok és elemzések folytatása. Erről szóltak többek között a 21. században megkezdődött, Csontváry festményeinek egyedi anyaghasználatát elemző kutatások sorai is.
A Csontváry-emlékkönyvben azok az írások találhatók, melyeket az alkotó legfőbb mecénása, pártolója, értője, Gerlóczy Gedeon építész, a Csontváry-kollekció felvásárlója válogatott össze, és amelyeket a további kiadásoknál Németh Lajos Csontváry-szakértő szerkesztett és írt különböző kísérőszövegekkel ellátva. A Csontváry-irodalom máig megfejtésre váró részei e kötetben is megtalálhatók.

Művészet és filozófia
A legfontosabb fejezeteknek természetesen az alkotó levelezéseiből és művészeti és filozófiai témájú írásaiból összeállított gyűjtemény számít. Ugyancsak jelentős tartalomnak számít a Csontváry-kiállítások katalógusainak összesítése, illetve a kortárs kritikai cikkek. Ezekhez maga Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos fűz jegyzeteket, bevezetőket. Németh Lajos több, komolyabb tanulmányt is beleszerkesztett saját írásaiból a kötetbe, ezek egyikében a meglehetősen kevéssé ismert és értett Csontváry-írásokról kapunk átfogó képet. Érdekes fejezet Pilinszky János költő Csontváry olvasásakor című publicisztikája is. Az utolsó fejezetben Gerlóczy tollából olvashatjuk a legendás festő életkrónikáját. Ebben többek között ezt találjuk itt: „Életünk legszebb, legtartósabb örömét a művészetek jelentik. Csontváry csodálatos festői remekeinek megmentésébe az elmúlt 55 esztendő alatt a Végzet, a Sors nem is egyszer csodával határos módon szólt bele, és segített a művek megmentésében: abban, hogy a XX. században, az egymást váltogató stílusirányok mellett, végül is nemzetünknek ma már világviszonylatban is elismert, egyedülálló nagyságát nemcsak a külföldi, hanem saját országa, hazája is megismerje.”