Húzd rá, cigány, csak azért is!
A kávéházi cigányzene kialakulásáról és a magyar polgári kultúrára gyakorolt hatásáról szóló könyv jelent meg Nyerges Erika tollából a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes gondozásában.
A magyar nép vigasztalói
A bemutatón a közművelődési szakemberként és pedagógusként dolgozó szerző elmondta: nem zenetörténeti vagy néprajzi, hanem mindenekelőtt művelődéstörténeti munkát írt, amely a kezdetektől 1941-ig mutatja be a magyarországi cigányzene és az azt művelő cigányzenészek kapcsolatát a kávéházakkal, olyan nagy alkotókkal, mint Gárdonyi Géza vagy Ady Endre, és általában a magyar polgári világgal.
Mint mondta, „a magyar közönség egy tagjaként” a maga módján, egy könyvvel szeretné megköszönni azt a szolgálatot, amelyet a cigányzenészek a hazáért tettek. Nyerges Erika úgy fogalmazott: a cigányzenészek a magyar nép vigasztalói és örömadói, akik számos nagy művészt ihlettek remekművekre a festészet, az irodalom, a színművészet és a zeneművészet terén, és abban is kulcsszerepük volt, hogy fel tudjuk dolgozni történelmi bukásainkat.
Több ezer kiváló művész
A könyv anekdotákat villant fel, híres zenészek portréit rajzolja meg, de kitér például a zsidó vendéglősök és a cigánymuzsikusok kapcsolatára és a beszivárgó dzsessz hatására is. A szerző szerint azért 1941-ig tart az áttekintés, mert a háború megbontotta az addigi egységet, összekuszálta a viszonyokat, és „ebbe már nem akart belemenni”. Ugyanakkor tervei között szerepel a magyarországi cigányzene 1945 utáni történetének megírása, és ebbe a munkába már szeretné bevonni a ma élő cigánymuzsikusokat is.
Gerendási István, a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes igazgatója hangsúlyozta: ez a könyv is hozzájárulhat a cigányzene élő hagyományának továbbviteléhez, amelyre oly nagy szükség van napjainkban. Kitért az állami támogatás hiányában kialakult nehéz helyzetükre is: míg néhány éve még ötven művészt tudtak főállású státuszban alkalmazni, addig ma már egynek sem tudnak ebben a formában munkát biztosítani. Elmondta, hogy folytatják oktatási tevékenységüket, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben több ezer kiváló cigány és nem cigány művészt neveltek ki.
A családok nehéz anyagi helyzete miatt további kihelyezett zene- és tánctagozatokat nyitnak vidéken, és többek között hangszervásárlással is próbálják támogatni a fiatal tehetségeket – tette hozzá.
Iskoláknak, könyvtáraknak
A bemutatón Farkas László, örökös tiszteletbeli fővajda is méltatta Nyerges Erika könyvét. „Nagyon fontos lenne elérni, hogy a kávéházak, mulatók újra élő cigányzenével teljenek meg. Úgy érzem, hogy a magyar népnek hiányzik ez” – hangsúlyozta.
Egyelőre kis példányszámban nyomtatták ki a könyvet, és oktatási intézményeknek, könyvtáraknak küldenek belőle, de ha sikerül támogatókat szerezni, akkor a tervek szerint még idén nagyobb példányban is elkészítik, és szélesebb körben terjesztik majd a kötetet, így elérhető lesz könyvesboltokban és az interneten is.
A magyar nép vigasztalói
A bemutatón a közművelődési szakemberként és pedagógusként dolgozó szerző elmondta: nem zenetörténeti vagy néprajzi, hanem mindenekelőtt művelődéstörténeti munkát írt, amely a kezdetektől 1941-ig mutatja be a magyarországi cigányzene és az azt művelő cigányzenészek kapcsolatát a kávéházakkal, olyan nagy alkotókkal, mint Gárdonyi Géza vagy Ady Endre, és általában a magyar polgári világgal.
Mint mondta, „a magyar közönség egy tagjaként” a maga módján, egy könyvvel szeretné megköszönni azt a szolgálatot, amelyet a cigányzenészek a hazáért tettek. Nyerges Erika úgy fogalmazott: a cigányzenészek a magyar nép vigasztalói és örömadói, akik számos nagy művészt ihlettek remekművekre a festészet, az irodalom, a színművészet és a zeneművészet terén, és abban is kulcsszerepük volt, hogy fel tudjuk dolgozni történelmi bukásainkat.
Több ezer kiváló művész
A könyv anekdotákat villant fel, híres zenészek portréit rajzolja meg, de kitér például a zsidó vendéglősök és a cigánymuzsikusok kapcsolatára és a beszivárgó dzsessz hatására is. A szerző szerint azért 1941-ig tart az áttekintés, mert a háború megbontotta az addigi egységet, összekuszálta a viszonyokat, és „ebbe már nem akart belemenni”. Ugyanakkor tervei között szerepel a magyarországi cigányzene 1945 utáni történetének megírása, és ebbe a munkába már szeretné bevonni a ma élő cigánymuzsikusokat is.
Gerendási István, a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes igazgatója hangsúlyozta: ez a könyv is hozzájárulhat a cigányzene élő hagyományának továbbviteléhez, amelyre oly nagy szükség van napjainkban. Kitért az állami támogatás hiányában kialakult nehéz helyzetükre is: míg néhány éve még ötven művészt tudtak főállású státuszban alkalmazni, addig ma már egynek sem tudnak ebben a formában munkát biztosítani. Elmondta, hogy folytatják oktatási tevékenységüket, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben több ezer kiváló cigány és nem cigány művészt neveltek ki.
A családok nehéz anyagi helyzete miatt további kihelyezett zene- és tánctagozatokat nyitnak vidéken, és többek között hangszervásárlással is próbálják támogatni a fiatal tehetségeket – tette hozzá.
Iskoláknak, könyvtáraknak
A bemutatón Farkas László, örökös tiszteletbeli fővajda is méltatta Nyerges Erika könyvét. „Nagyon fontos lenne elérni, hogy a kávéházak, mulatók újra élő cigányzenével teljenek meg. Úgy érzem, hogy a magyar népnek hiányzik ez” – hangsúlyozta.
Egyelőre kis példányszámban nyomtatták ki a könyvet, és oktatási intézményeknek, könyvtáraknak küldenek belőle, de ha sikerül támogatókat szerezni, akkor a tervek szerint még idén nagyobb példányban is elkészítik, és szélesebb körben terjesztik majd a kötetet, így elérhető lesz könyvesboltokban és az interneten is.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból