Új szempontok alapján mutatja be az első világháborút Nagy Miklós Mihály Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel című feldolgozása. A hadtörténelmi atlaszból többek között kiderül, hogy földrajzilag az első világháború valójában előbb kezdődött és később ért véget.

A hagyományos felfogás
A hagyományos történelmi felfogás szerint az első világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak a világháború vagy „a nagy háború”) 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött, de kitörésének okairól ma is vitatkoznak a történészek. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. A küzdelem során Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi-, politikai és hatalmi viszonyok a második világháború kitöréséhez vezettek.

Ábrák és térképek
Nagy Miklós Mihály nyugállományú honvéd alezredes, katonai szakíró, a hadtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens. Kutatási területe a modern hadelmélet, valamint a hadügy földrajzi viszonyrendszere. Elsőként ő gyűjtötte össze a világjáró magyar katonákat, illetve publikálta az útleírásaikat. Kutatásai elsősorban a társadalom védelmi intézményrendszere geográfiájára és a magyar hadtörténelem földrajzi vonatkozásaira, tényezőire irányulnak.
Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel című feldolgozása elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország első világháborús részvételére összpontosít. Az események sorából a Magyarországot érintőeket emeli ki. A mű újdonsága, hogy a szerző az 1914 és 1918 között történteket szorosan összekapcsolja a magyarországi Tanácsköztársasággal. Az összetartozó történelmi és térbeli folyamatok megértését a tematikus térképek mellett ábrák is segítik.

A háború hosszabb volt
A szerző szerint földrajzi szempontból a magyar hadtörténelem teljesen más árnyalatú, mint ahogy az iskolában tanítják. Példaként említette a történelmi emlékezet szerint az „Amazonasszá duzzadt” Csele patakba fulladt II. Lajos király történetét, ami Nagy Miklós Mihály szerint földrajzilag lehetetlen.
Kiemelte továbbá, hogy bár jogilag és a köztörténetírás szempontjából az első világháború 1914-ben kezdődött és 1918-ban ért véget, geográfiai eszközökkel és módszerekkel viszont igazolható, hogy valójában az első világháború ennél hosszabb volt.
Nagy Miklós Mihály szerint a Balkán-konfliktusok fokozatosan eszkalálódtak világháborúvá, vagyis a háború már 1912-ben elkezdődött. Emellett földrajzi jelenségekkel, így az államterek változásával igazolható az is, hogy a háború 1923-ig, a Törökországgal kötött lausanne-i béke megkötéséig eltartott. A háború a köztes-európai térségben – amelybe Magyarország is beletartozik – permanens helyi háborúk sorozatában folytatódott. Ezek a konfliktusok csak fokozatosan, 1924-ben haltak el végleg.