A Móra Kiadói Csoport őszi kínálata a legkisebbeknek szóló versikéktől egy kultikus fantasyregényen és egy fél Európán átívelő nyomozáson keresztül egészen a kortárs dalszövegekig, a színház világáig és a történelem legmakacsabb önfelmentő történetéig terjed. Móra és a Trend Kiadó újdonságai minden korosztálynak kínálnak felfedeznivalót.

Az irodalommal való ismerkedés jóval azelőtt elkezdődik, hogy egy gyerek maga is olvasni tudna. A ringatók, altatók, höcögtetők és játékos rigmusok a mindennapok részeként vezetik be a legkisebbeket a nyelv világába. A Békabölcső – Nagy mondókás- és verseskönyv a legkisebbeknek éppen ehhez a közös játékhoz kínál gazdag válogatást: a 387 népi mondókát és verset neves magyar kortárs költőktől gyűjti össze a bölcsődaloktól az állatos versikéken át egészen a találós kérdésekig. A Lovász Andrea szerkesztésében, Kismarty-Lechner Zita vibrálóan színes illusztrációival megjelent kötet klasszikus és kortárs alkotásai nemcsak mondogatásra és dudorászásra hívnak, hanem arra is biztatják a családokat, hogy bátran alakítsák, költsék tovább a szövegeket, és fedezzék fel együtt a költészetben rejlő játékot.

A mondókák után lassan az önálló olvasás ideje is elérkezik – és mi lehetne jobb motiváció, mint egy olyan iskoláról szóló történet, amelyet a gyerekek a saját elképzeléseik szerint alakíthatnak? Lackfi János Megveszem az iskolámat című regényében Nóri és az apukája minden héten elsétálnak a lottózóba, bár egyikük sem számít arra, hogy valaha is nyerni fognak. Aztán egy nap mégis kihúzzák a számaikat, de mire költsék azt a rengeteg pénzt? Síugrótanfolyamra, luxuslimuzinra, forrócsoki-automatára vagy esetleg egy saját iskolára? A Trambulin sorozat legújabb, lendületes és humoros története a gyerekek nyelvén szól.

Azoknak, akik már hosszabb és kalandosabb történetre vágynak, egy megújult formában visszatérő kultikus magyar fantasy tartogat izgalmas olvasmányt. Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regénye csaknem huszonöt évvel az első megjelenése után vezeti vissza az olvasókat az Álomvilágba. A magyar mondavilágból, valamint különböző népek hiedelmeiből és hagyományaiból építkező történet egyszerre nagyszabású kaland és érzékeny felnövéstörténet. Gergőnek nemcsak fantasztikus próbatételekkel kell szembenéznie, hanem saját döntéseiért is meg kell tanulnia felelősséget vállalni. A felújított kiadást Ölveti Szabolcs új illusztrációi, az Álomvilág térképe és egy Böszörményi Gyula tollából származó exkluzív filmszinopszis gazdagítja. A könyv így azoknak is új felfedezéseket tartogat, akik annak idején Gergővel együtt indultak el a Világfán, és most már saját gyerekeiknek adnák tovább régi kedvencüket.

A Móra Flow sorozatának legújabb kötete már egy nagyon is valóságos, mégis kiszámíthatatlan utazásra hív. Vöröskéry Dóra első regényének, a Margaréta-effektnek a tizenhét éves főszereplője, Zsó hiába vár segítségre, amikor Németországba költözött legjobb barátnője, Kamilla nyomtalanul eltűnik. Végül maga indul a keresésére, ám a magányos nyomozás hamarosan kaotikus testvéri road movie-vá alakul: öccse és bátyja is utánaered, a nyomok pedig Németországon, Svájcon és Franciaországon keresztül vezetik őket. A fordulatos történet a gyászról, a családi felelősségről, a segítségkérés nehézségéről és arról is mesél, mi történik akkor, ha egy kamasznak túl korán kell felnőnie. A súlyos témákat Zsó szókimondó, ironikus humora ellensúlyozza, így az utazás egyszerre megrázó, szórakoztató és reményteli.

A fiatalok tapasztalatai nemcsak a regényekben, hanem napjaink legnépszerűbb dalaiban is megszólalnak. A Trend Kiadó Hallunk titeket című antológiája tíz kortárs magyar dalszerző ötvenöt szövegét öt nagy tematikus ciklusba rendezi. Barkóczi Noémi, Bongor, cserihanna, Indigo, Co Lee, Krúbi, Ótvar Pestis, Beton.Hofi, laurie. és Pogány Induló dalszövegei versként olvasva új arcukat mutatják meg: családi örökségekről, mentális nehézségekről, identitáskeresésről, szerelemről, intimitásról és társadalmi közérzetről mesélnek. A szövegeket Borsi Bálint költő, műfordító és magyartanár széljegyzetei kísérik, amelyek nem kész megfejtéseket kínálnak, hanem új értelmezési lehetőségeket nyitnak. A kötet lapjain az olvasó saját gondolatainak is jut hely, így az elemzés valódi párbeszéddé válhat.

Másfajta párbeszédet kezdeményez Kukorelly Endre a színházról. A Bravó, Sylva! rendhagyó gyűjtemény: a dobozba csomagolt négy könyv a szerző színházhoz fűződő személyes és kritikus viszonyát egyszerre mutatja meg. Esszék, naplójegyzetek, kritikák, interjúk, színdarabok, librettók, balettek és hangjátékok sorakoznak egymás mellett, Kukorelly pedig nézőként, válogatóként és alkotóként is megszólal. Saját meghatározása szerint kapcsolata a színházzal nem szerelem és nem függőség, hanem vita. A kötet nem akarja megmondani, hogyan kell értelmezni egy előadást: inkább arra biztat, hogy figyeljünk, kételkedjünk és merjünk vitatkozni arról, amit a színpadon látunk.

Míg Kukorelly a színházi előadás és a befogadó találkozását vizsgálja, Jean-Noël Orengo regénye azt mutatja meg, milyen veszélyes lehet egy gondosan megkomponált önábrázolás. Az „Ön Hitler reménytelen szerelme” Albert Speer, Hitler kedvenc építésze és fegyverkezési minisztere köré épült mítoszt bontja le. Speer a nürnbergi perben felelősnek, de nem bűnösnek vallotta magát, később pedig emlékirataival a művelt, megtévesztett technokrata képét alakította ki magáról. Orengo tényregénye jelenetről jelenetre ütközteti ezt az önfelmentő történetet a dokumentumokkal és a történészi kutatásokkal. Nem csupán azt kérdezi, hogyan tudott Speer ilyen következetesen hazudni, de azt is, miért akartak bírák, újságírók, kutatók és olvasók hinni neki. A Tótfalusi Ágnes fordításában megjelent kötet az álhírek és a versengő narratívák korában különösen ismerős kérdést tesz fel: mi történik, ha egy jól felépített történet meggyőzőbbé válik az igazságnál?