50. alkalommal rendezték meg a Buenos Aires-i Nemzetközi Könyvfesztivált, melyről még alapon azt kell tudni, hogy ez a rendezvény már hosszú évek óta Latin-Amerika egyik legfontosabb könyvkiadási eseménye. A fesztivál április 23-án kezdődött és a nemzetközi ilyen eseményekkel ellentétben, rekordhosszúságúra tervezték, egészen május 11-éig tartott.

Ahogy az 50. Buenos Aires-i Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői írták, a rendezvény 1500 eseményt tartalmaz, és a könyvvilág legkiemelkedőbb alakjait hozza össze egy olyan mozgalommá, amelyet számos helyi szerző és külföldi vendég jelenléte gazdagít, minden napot egyedülálló kulturális élménnyé varázsolva. A folytatásban így írnak: „A Buenos Aires-i Nemzetközi Könyvvásár 50. évfordulója keretében ez a program egy kórusbeszélgetést indít az olvasásról és az írásról, mint történelmi, politikai és kulturális gyakorlatokról: a Párbeszéd az olvasás és írás 50 évében Argentínában a diktatúrától napjainkig a könyvek olvasásának, írásának, elrejtésének, vitatásának és védelmének módjait vizsgálja.” 

Kiemelt része volt a rendezvénynek a „Latin-amerikai Írók Párbeszéde” elnevezésű program. Erről így fogalmaztak: „A Latin-amerikai Írók Párbeszédének új kiadása azon a közös elképzelésen alapul, hogy a nyelven túl minden identitás mindig is folyamatban lévő munka. Ezért a nyelv képviselői – különböző fokú hajlandósággal – elfogadják azoknak a helyeknek az instabil és átmeneti jellegét, ahonnan írnak.” Ezen belül volt megtalálható az Argentin Írók Párbeszéde, melyről azt kell tudni, hogy ebben a szekcióban „minden asztal különböző generációk és esztétikák szerzőinek kereszteződését kínálja, azzal a céllal, hogy teret nyissanak a párbeszédnek, ahol az irodalom nemcsak önmagáról gondolkodik, hanem a történelemmel, a mindennapi élettel és a jelenünket formáló kollektív képzeletvilággal is kapcsolatban áll.”

A fenti programhoz szorosan kötődő másik kiállítás és előadássorozat volt a „Az őslakos szó. III. Nyelvek és őslakosok párbeszéde” elnevezésű program. Erről kiderült, hogy gyarmati nyelvek bevezetése előtt létezett nyelvek hatalmas nyelvi és kulturális gazdagságot fejeznek ki mind Argentínában, mind a kontinens és a világ más nemzeteiben. Sokuk egyedi és értékes irodalmi produkcióval büszkélkedhet, amely jellemzően nem jut el a nagyobb könyvterjesztési hálózatokhoz. Az „Őshonos szó – Párbeszéd őslakos írókkal” című kiállítás egyedülálló lehetőséget kínál ennek az irodalomnak a felfedezésére. A teljes fesztiválon belül tartották a XIX. Nemzetközi Költészeti Fesztivált, melyet idén Jorge Aulicino és Daniel Samoilovich költők és műfordítók emlékének szentelték. Ezeken túl a novellaírás műhelytitkairól szólt az úgynevezett Mikrofikciós műhely, az utolsó polgári-katonai diktatúra idején betiltott szövegekre épült egy felolvasás maraton, valamint egy kisgyermekek számára tervezett téren workshopokkal, mesemondással, előadásokkal és ingyenesen használható gyermekkönyvtárral várták a kisebbekkel. 

Ahogy most már oly sok könyvfesztiválon, úgy itt is fókuszban álltak a fiatalok. Az Ifjúsági Tribune nevű helyről ezt olvashatjuk: „itt nincsenek ajtók, így a belépésre való meghívás folyamatos, hanem átvitt értelemben is. Egy sokszínű és befogadó környezet, interaktív, erős közönségrészvétellel, ahol az olvasást minden műfajban népszerűsítik, és minden hang meghallgatásra talál. Jellemzője, hogy mindenféle témát nyitott mikrofonnal tárgyal, ez a tér biztonságos, megbízható és szórakoztató hellyé vált, ahol a fiatalok hallgathatnak, beszélgethetnek, játszhatnak, tanulhatnak, szerzőkkel és könyvbefolyásolókkal találkozhatnak, és ami a legfontosabb, sok álmukat valósíthatják meg könyveken keresztül.” A Jövőbeni zóna pedig olyan speciális fesztiválterület volt, ahol az új írók és esztétikák számára kínáltak bemutatkozást. E helyen világméretű költészeti versenyek, fesztiválok, workshopok és interaktív kiállítások várták az új nemzedékek alkotóit és rajongóikat, amelyekkel felfedezhették, hogy merre tart a latin-amerikai és a világirodalom.