Érdekes és elgondolkodtató kísérletbe kezdett az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. Az intézményJókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából elkészítette a Jókai (érthetően) című kötetét, amely Az arany ember 14. fejezetének és az Egy komondor naplója című novellának az érthető nyelvi szintű fordítását tartalmazza. Az ingyenesen letölthető kísérleti kiadvány célja, hogy az irodalmi élményt hozzáférhetővé tegye az alacsonyabb nyelvi kompetenciával élő személyek számára is.

A kezdeményezéshez kapcsolódó sajtóközleményben a programgazdák elmondják, hogy a PIM 2021-ben azt tűzte ki célul, hogy a klasszikus magyar irodalmat minél szélesebb közönség számára tegye befogadhatóvá és átélhetővé. Ennek megfelelően sorban alakította ki a nyelvi kísérlet újabb és újabb lépcsőfokait. Elsőként a János vitéz három énekét ültették át könnyen és egyszerűen érthető nyelvi szintre értelmileg és tanulásban akadályozott diákok számára. A mostani, Jókai-kötet újraszövegezése a kísérleti projekt folytatása, amely nem kizárólag tanulásban akadályozott személyek számára készült, hanem neurotipikus egyéneknek is, mivel a közoktatási tapasztalatok mind pedagógusok, mind diákok részéről azt mutatják, hogy Jókai alkotásai a legnehezebben megközelíthető irodalmi műveink közé tartoznak.

A szövegek nyelven belüli fordítását Totth Benedek író, műfordító készítette. Az eredmény érthetőségét többszintű ellenőrzés biztosította: Horváth Péter gyógypedagógus szakmai irányítása mellett Cziráki Zsolt tanulásban akadályozott önérvényesítő véleményezte a szöveget. Az ellenőrzés során nemcsak a nehezebben értelmezhető részeket azonosították be, hanem kérdések segítségével azt is vizsgálták, milyen személyes olvasmányélményt nyújt a mű a befogadónak. 

– A szöveggel való munka során olyan kérdésekkel szembesültünk, mint hogy mennyit érhetett a korban tízezer arany? Vajon mennyire érthető a kortárs olvasónak, ha az anya hűtlensége miatt az apa utcára kergeti a saját gyerekét? Hogyan magyarázzuk el egy mai gyereknek, hogy a gyermekjogok nem léteztek ebben a korban? Belenyúlhatunk-e ilyen módon egy szövegbe? Hol van szükség egyszerűsítésre és hol kiegészítésre?” – mondta el Czékmány Anna múzeumpedagógus és Parádi Andrea muzeológus a nyelven belüli fordítás folyamatáról.

A projekt hosszú távú célja egy olyan komplex metodológia kidolgozása, mely a gyógypedagógia fordítási módszertanára alapozva kimondottan szépirodalmi műveket tesz hozzáférhetővé alacsonyabb nyelvi kompetenciával élő személyek számára.

A kötetet április 9-én 17 órától Hansági Ágnes és Fenyő D. György mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az eseményen Czékmány Anna múzeumpedagógus ismerteti a projektet, majd Cziráki Zsolt önérvényesítő osztja meg személyes tapasztalatait. A nyelven belüli fordítás folyamatáról Melhardt Gergő beszélget Horváth Péter gyógypedagógussal és Parádi Andrea muzeológussal.

A kiadvány az alábbi linken érhető el és tölthető le: https://pim.hu/jokai-egyszeruen