A svédasztalt megterítették, a menüben csak könyv szerepel

Nemzetközi könyvfesztiválokat bemutató sorozatunkban ezúttal Svédországba kalauzoljuk el olvasóinkat. A Göteborgi Könyvvásár Svédország második legnagyobb városában, azon belül is a Svéd Kiállítási és Kongresszusi Központban várta szeptember 25 és 28 között a könyvek szerelmeseit, akik szerzőkkel, kiadókkal, könyvterjesztőkkel találkozhattak.

A mára Skandinávia legnagyobb irodalmi rendezvényének számító Göteborgi Könyvvásár a Frankfurti Könyvvásár után Európa második legnagyobb könyvvására. Évente körülbelül 100 ezer látogatója és 900 kiállítója van. A rendezvény szervezói így fogalmaztak: „Minden évben több ezer program kerül megrendezésre színpadokon és standokon a lenyűgöző helyszínen, miközben egy kiemelkedő díszvendég is saját pecséttel járul hozzá az eseményhez irodalmi, gasztronómiai és kulturális produkcióival. Jogi központunkban nemzetközi ügynökök találkoznak svéd és északi kiadókkal, hogy számos üzletet közvetítsenek. A Göteborgi Könyvvásár az irodalom és az inspiráló, gondolatébresztő kulturális vita központja. Az oktatás, az írástudás és az irodalom társadalmi szerepének előmozdításával együtt azon dolgozunk, hogy jobbá tegyük a világot.”

Mint kiderült, a Göteborgi Könyvvásárt 1985-ben alapította Bertil Falck és Conny Jacobsson, két szenvedélyes rajongó, akik elhatározták, hogy „lélegzetelállító pillanatokat teremtenek a könyv szerelmeseinek az irodalom és a kulturális párbeszéd révén.” A svédek ezen a ponton az oktatási szakemberek jelenlétét állították a középpontba, így a látogatók körülbelül 40 százaléka szakember, akik közül a két legnagyobb csoportot a tanárok és a könyvtárosok alkotják, akik folyamatosan azon dolgoznak, hogy a svéd felnőttek és gyerekek többet olvassanak. A négynapos könyves dzsemborin szépirodalom és ismeretterjesztő művek, gyermekirodalom, oktatási anyagok, képregények és folyóiratok versengenek a közönség kegyeiért miközben a közintézmények, a jótékonysági szervezetek és a média is helyet kap. 

A rendezvény így vall magáról: „A Göteborgi Könyvvásár döntő benyomást kelt a szélesebb társadalmi vitákban, hatása messze túlmutat Svédország határain. A Könyvvásár programjának középpontjában egy több mint 300 eseményt felvonultató, magas színvonalú, gondosan összeállított szemináriumprogram áll, amely a kiállítási központ színpadain és standjain zajló több ezer egyéb esemény mellett található. Ez a tartalmi fókusz teszi a Göteborgi Könyvvásárt teljesen egyedülállóvá. Lehetővé teszi a kortárs szerzők, kutatók és újságírók legváratlanabb találkozásait – új perspektívákat hozva a világ elé korunk legnagyobb kérdéseire.”

A fesztivál honlapja nagyon kellemes, igaz, első blikkre kicsit bonyolultnak tűnik, de aztán a klasszikus rovatfejléc rendezettsége és végtelennek tűnő információáradata eloszlat minden kétséget afelől, hogy netán rossz helyen járunk. Sorra jönnek a már jól ismert fő- és alrovatok, melyekből kiderül a fesztivál múltja, szervezőinek célja, az egésznek otthont adó város, sőt maga Svédország rövid bemutatása is. Aztán ott van a komplett programkínálat, a kiállítók, a szerzők, kiadók hosszú sora és persze a rengeteg program, ami a fesztiválon várta a közönséget. Egy érdekes, tipikusan laza, progresszív momentumot hadd említsek, ami a programfüzetnél szúrt szemet. Képet is mellékelek, remélem a szerkesztők nem vonják meg a vizuális élményt olvasóinktól. A kép valójában egy mini képregény, melynek pár kockáján egy mókás és tanulságos sztori látható. Ennek főhőse egy fiatal sellő (bár a sellők mindig fiatalok, nem?), aki épp könyvet olvas, amikor megjelenik a „párja” egy felső testében halszerű lény, akivel így egymást – khm – hát kiegészítve, szerelembe bocsátkoznak. A csélcsap szerető a légyott után elhagyja a főhős sellőt, aki először még nagyon mérges és búslakodik, de aztán rájön, hogy olvasni mindennél jobb és visszatér a könyvhöz, melyet akkor hagyott abba olvasni, amikor szerelmes lett abba a másik fura sellőbe. Itt a vége, fuss el véle.