A hegyoldalba vésett fehér ló ábrázolásairól híres Wiltshire-be, azon belül is Wilton városába kalauzoljuk ezúttal olvasóinkat, mely angliai helyszín a nemzetközi könyvfesztiválokat bemutató sorozatunk következő állomása. A szigetországi ilyen rendezvényei közül már több is sorra került, és ezúttal is az úgynevezett Provincial Booksellers Fairs Association szervezet keretein belül került sor augusztus 17-én az eseményre.

Azt már megszokhattuk, hogy a Provincial Booksellers  Fairs Association rendezvényeiről finoman szólva nem tolják túl az információkat. Egész pontosan az történik ezekkel a nagy britanniai könyvfesztiválokkal, hogy tényleg csak a szükséges infókat adják közre, hiszen ezek a rendezvények egy jellemzően kötött körnek szólnak, vagyis az antikvár és ritkaságszámba menő könyvek gyűjtőinek. A PBFA rendezvényein már megszokott, igen szűkre szabott sablonszöveget tették közzé a jó wiltoniak: „Wilton Könyvvásárainkon széles választékban találhatunk használt, ritka és régiségeket egyaránt, gyakran térképnyomatokkal és efemerákkal kiegészítve. Egy kellemes nap a világ egy gyönyörű szegletében. Ez az idei három könyvvásár közül a második, a harmadikat decemberben rendezik meg. Ingyenes a belépés. Egész nap meleg italok és könnyű ételek kaphatók.” Ugye milyen szűkmarkúak? Szerintem fölöttébb. 

A helyszín a patinás Michael Herbertről elnevezett Emlékcsarnok volt, amelyet 1932-ben építettek Sidney Pembroke 16. grófjának öccsének emlékére, s amely létesítményről állítják: egy sokoldalú tér, amely számos rendezvényre bérelhető, ezek szerint könyvvásárokra is. Valamelyest zavarban is vagyok, hiszen a fentiekkel máris elárultuk a wilton könyvvásárról tudható összeset, ugyanakkor itt vannak azok az elsőre talán titokzatosnak tűnő helyi, környékbeli szobrok.

A hegyoldalba vésett, ikonikus ábrázolások immár a környék logói lettek. Az alkotások nem olyanok, mint a Nasca-fennsík híresen misztikus eredetű ábrázolásai, itt Wiltshire-ben nagyon is közismerten és persze tudatosan alakították ki ezeket a formákat. Egész pontosan nyolc ilyen fehér lóról beszéltünk, melyek elsőjét 1778-ben hozták létre, mégpedig Westburyben, a környék dombjának oldalában. A fehér lószobrok rajongói állítják, ez a legjobb ábrázolás. A folytatásban 1780-ban Cherhillben, 1804-ben Marlboroughban, 1812-ben Alton Barnesben, 1838-ban Hackpenben1864-ben Broad Townban, majd 1937-ben Pewseyben, s végül, de talán nem utoljára 1999-ben Devizesben épület ilyen fehér ló szobor. 

Mivel a wiltoni könyvvásár honlapjatulajdonképpen a Provincial Booksellers Fairs Association már korábban is bemutatott más könyvfesztiválhelyszíneihez hasonló alrovat része, ezért a nem létező site helyett egy picit az egynapos könyvkulturális eseménynek otthont adó Wiltont mutatjuk be, már csak azért is, hogy olvasóink közül valaki a jövő évi könyvfesztiváljukra elmennek, akkor tudja mire számíthat. Az angliai Wilton voltaképpen egy falu, ahol mintegy 4300 ember él. A település Anglia dél-nyugati részén található, a legközelebbi nagyváros, Salisburytől pár kilométerre. A falu történelmi és építészeti szempontból is gazdagságot mutat, grófok, köztük a neves Pembroke-ok is itt vertek tanyát, de az angolszász eredet bizony akár a még az 5. századig is visszavezethető Wilton tekintetében, de legkorrektebb tudományos megállapítások a 8., illetve 9. századig mennek vissza az alapítás témájában. A két leghíresebb építmény itt a Wilton House, mely az említett Pembroke grófok székhelye volt, illetve a wiltoni apátság romjai, de építészeti szempontból a falukép a településrendezési terv szigorának megfelelően hűen őrzi a történelmi korok épített emlékeit. A település optimális természeti elhelyezkedésének origójában a Wylye és a Nadder folyók itteni találkozása áll.