Mint minden esztendőben, idén is izgalmas közleménnyel köszönti az újévet az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Az összefoglaló szerint 2020 január elsejétől számos jelentős és jónéhány nem túl jelentős szerző munkássága kerül ki a szerzői jogi oltalom alól. 
A legérdekesebbek Margaret Mitchell Elfújta a szél című világhírű regénye, Richard Strauss opera- és dalirodalmi remekművei, Balázs Béla alkotásai, valamint Ignotus Hugó írásai.

Kép forrása 

Mit véd a jog? 
Az Artisjus tájékoztatása ez alkalommal is összefoglalja a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Eszerint a szerzői jog az Európai Unió államaiban a szerző életében és halála után hetven évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. 
A dolog pikantériája azonban az, hogy a védett alkotásokból készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások védelme az átdolgozó, feldolgozó, fordító életében, s halálától eltelt hetven évig ismét érvényes lesz. A közlemény külön kiemeli, hogy zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. 
Az Artisjus fontosnak tartja megjegyezni, hogy bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. Úgy látszik ez nem mindig egyértelmű… 

Kép forrása

Világhírű alkotók 
Mindezek után lássuk végre a 2020-ban felszabaduló legizgalmasabb életműveket! 
Az esztendő utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik a szerzői jogi védettség, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. 
Richard Georg Strauss (1864-1949) német származású, késő romantikus zeneszerző és karmester, a Bajor és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi Operaház igazgatója, a Salzburgi Ünnepi Játékok alapítótagja, s a fesztivál legelső operaelőadásának direktora áll az Artisjus felsorolásának első helyén. Legismertebb művei a Don Juan (1889), a Salome (1905), az Elektra (1909), A rózsalovag (1911), Az árnyék nélküli asszony (1919), A hallgatag asszony (1935), illetve az Imígyen szóla Zarathustra (1896) című szimfonikus költemény. Nos, Január elsejétől bárki előadhatja valamennyit. Ha tudja.  
Balázs Béla (1884-1949) Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta szerzői jogai is lejárnak. Drámái közül A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból pedig táncjátékot. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ötletét is. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.
De talán a legérdekesebb személy ezen a listán Margaret Mitchell (1900-1949) Pulitzer-díjas írónő, akinek az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye szabadult fel a szerzői jogi oltalom alól. Persze – most derül ki, milyen hasznos volt az előző bekezdés – az elbeszélés magyar fordítójának, Kosáryné Réz Lolának a jogai még jó sokáig sérthetetlenek lesznek, így a jogdíjmentes kiadásra egyelőre várniuk kell a kiadóknak. Ezzel szemben a regényből készült kilenc Oszkár-díjat elnyert film rendezője Victor Fleming jogai ugyancsak most szabadulnak föl.   
Mitchell regénye egyébként már keletkezése idején viták kereszttüzébe került, s mostanában az amerikai baloldali mozgalmak akarják kitörölni az irodalmi emlékezetből. 
Itt említsük meg, hogy jövőre szabadon felhasználható lesz Thomas Mann fiának, Klaus Mann német írónak a művei is. (Leghíresebb regénye a Mephisto.) 

Kép forrása

Magyar szerzők jogdíjmentesen
A közlemény felsorol még néhány jeles alkotót, akinek jogai 2020 január elsején évülnek el, de kis kutakodással magunk is találhatunk 1949-ben elhunyt írókat, művészeket. 
Januártól közkinccsé válik például Berde Mária Corvin-koszorús, Baumgarten-díjas erdélyi magyar író, költő, műfordító munkái vagy Zsolt Béla, író, polgári radikális újságíró írásai.
Érdekesebb, hogy szabad lesz Rajk László kommunista politikus, miniszter összes munkája. Rajk 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője volt, pedig 1948-tól külügyminiszterként dolgozott, míg a leghíresebb koncepciós per meg nem indult ellene. Hogy akad-e kiadó, amely műveit most kiadná, azt nehéz elképzelni, különösen akkor, ha munkáinak címét is ide soroljuk: A népi demokrácia kérdései. (Gerő Ernő, Rajk László stb. felszólalásai a Magyar Kommunista Párt 3. kongresszusán), Kommunisták a nemzetgyűlésen. (Rajk László és Révai József beszédei), A következő láncszem – Elméleti feladataink és a pártoktatás. (Rajk László, Révai József stb. előadásai), A népi demokrácia útján a szocializmusért (Gerő Ernő, Rajk László előadásai), A magyar külpolitika útja.
Végére hagytuk a modern magyar kultúra szempontjából az egyik legfontosabb nevet: januártól szabadon felhasználható Ignotus Hugó költő, író, újságíró összes munkája. Ignotus azért különösen érdekes, mert a Nyugat alapítójaként és az első húsz évében a folyóirat főszerkesztőjeként a magyar kritikatörténet legfontosabb alakjainak egyike. A Wikipédia azt írja róla, hogy „megalapozta az impresszionistának nevezett, élményközpontú, intuitív kritikaírást, mely a teljes művészi és befogadói szabadságot hirdeti. Sajnos, gazdag publicisztikájának nincs recenziója, és részletes életrajzot sem írtak róla.” 
Nos, ezt most egy fokkal könnyebben pótolhatná az az irodalomtörténész, aki vállalkozna rá.