Úgy néz ki, hamarosan egy-két lépéssel közelebb kerülhetünk Philodémoszhoz, a kevéssé ismert ókori bölcselőhöz. A dolog érdekessége, hogy időszámításunk előtti első században élt filozófus titkaihoz egy brit részecskegyorsító technológia vihet közelebb. A hipermodern eljárás segítségével kétezer esztendős elszenesedett papirusztekercsek válnak olvashatóvá. Legalábbis eben reménykednek a Kentucky Egyetem szakemberei. 

Kép forrása

Elszenesedett tekercsek

A történet valamikor a XVIII. század derekán kezdődött, amikor a Pompeji mellett található Herculaneumban, a felleltek egy egész papirusz-könyvtárat. A Vezúv 79-es kitörése során elpusztult várost, Pompeji sorsától eltérően, nem árasztott el a láva, hanem csak tüzes por- és hamufelhő borította be, így jobbára sértetlenül maradtak fenn kincsei. A házak egyike, a Villa dei Papiri (Papiruszok háza) –, amely a régészek szerint Julius Caesar családjáé lehetett – több mint ezernyolcszáz szöveges tekercset tartalmazott. Üröm az örömben, hogy hiába őrizte meg a hamu a tekercseket, az összeégett anyagot nem lehet kigöngyölni, nem lehet elolvasni. 

A nápolyi király 1802-ben hat tekercset Napóleonnak ajándékozott. Az első konzul a francia tudományos és művészeti akadémiákat tömörítő állami szervezet, az Institut de France könyvtárának továbbította az ajándékot, azzal, hogy fejtsék meg a tartalmukat. A dolog azonban nem volt egyszerű. Valójában mostanáig csak háromszor – 1817-ben, 1877-ben és 1986-ban – kísérelték meg egy-egy tekercs kisimítását, de csak az utolsó alkalommal értek el valamit, amit eredménynek lehet nevezni. Harminc évvel ezelőtt a szakemberek vegyi anyaggal bontották fel az egyik tekercset, ami így több száz kis darabra esett szét. „Nagyon nehéz volt olvasni” – idézte fel a munkát Yoann Brault, az Institut de France könyvtárának egyik kutatója. 

Kép forrása

Vállalni kellett a kockázatot
A modern eljárásoknak köszönhetően újabban már nem feltétlenül kell kisimítani a tekercseket ahhoz, hogy megfejtsük a rajtuk álló szöveget. 2014-ben Daniel Delattre francia kutató intenzív röntgensugárzást használt a tekercsek egy részének vizsgálatára, de nem járt eredménnyel. 
A fejlett technológia segítségével azonban most végre beleolvashattuk a herculaneumi papiruszokba. 
A Kentucky Egyetem professzora, Brent Seales vezetésével dolgozó kutatók a Diamond Light Source-hoz, a brit országos részecskegyorsító intézethez fordultak segítségért. Arra gondoltak, hogy a részecskegyorsító – nagy teljesítményű szkennelésre képes elektronnyalábjaival – segíthet megfejteni az évszázadok óta megoldani próbált rejtélyt, és sikerül kideríteni, hogy mit rejtenek a Párizsban őrzött tekercsek.
„Amikor a sugár áthalad a mintán, olyan háromdimenziós képet képes alkotni, amihez más módon nem tudnánk hozzájutni” – magyarázta a régészeti talányok megoldásával foglalkozó Seales professzor.
A törékeny tekercset nagy elővigyázatossággal szállították Párizsból az angliai kutatóintézetbe. Francoise Bernard, az Institut de France könyvtárának igazgatója szerint ezt a kockázatot vállalni kellett, mert nem volt más mód az előrelépésre. 

Kép forrása

A herculaneumi filozófus
Nos, a tekercsek belsejének feltárása során görög betűkkel írott szöveget sikerült felfedezni, a kiókumlált részleteket Philodémosz írásaként azonosították a kutatók. 

A görög filozófusról amúgy igen keveset tudunk, de például azt valószínűsítik a kutatók, hogy éppen Herculaneumban halt meg időszámításunk előtt negyven tájékán. A palesztinai Gadarából származott, barátja volt Lucius Piso, Iulius Caesar apósa, aki ellen Cicero híres beszédét mondott. Cicero ugyanakkor tudományos képzettségéért nagy elismeréssel emlékezett meg magáról Philodémoszról. A bölcsnek több mint harminc, többnyire szerelmes epigrammája maradt fenn. Prózai munkáit a későbbi korokban elveszettnek hitték, de a herculaneumi ásatások során több is előkerült. Philodémosz valószínűleg írt egy legalább tíz könyvre terjedő filozófiatörténetet. Előkerült négy másik könyvéből is több részlet. Ezeken kívül létezett legalább tizenöt epikureus etikával foglalkozó filozófiai munkája.

Lehetséges, hogy most újabb könyveit sikerül megfejteni. 
A részecskegyorsító segítségével nyert adatokat az amerikai egyetemen fogják elemezni. Michael Zink történész szerint nagyon ritka leletről van szó, ilyen tekercsek nem nagyon maradtak fenn épen. Hozzátette, reméli, hogy egyszer egész mondatokat, vagy talán az egész szöveget is ki tudják majd olvasni.