Napra pontosan ötszázhatvanhét évvel ezelőtt megtörtént szeretett mini-világunk, a Gutenberg-galaxis ősrobbanása, 1452. szeptember harmincadikán elkészült ugyanis az első hivatalosan is nyomtatott könyv, Johannes Gutenberg negyvenkét soros Bibliája. Nem ez volt persze a világ első könyve, de még csak nem is az első nyomtatással készült írott termék, de mégis e naptól számítjuk a könyvek által meghatározott világunk kezdetét. Emlékezzünk meg tehát a napról, amikor minden elkezdődött, és a német ötvösmesterről, aki mindezt lehetővé tette. 

Kép forrása

A könyvnyomtatás jelentősége
A betűvetés mestersége nyilvánvalóan nem a kora újkori nyugati kultúra sajátossága, sőt. Írott szövegekkel, szútrákkal, szent iratokkal, de még elszámolásokkal is találkozhatunk bőségesen már az ókorban is. Ezek azonban sokszor vésve voltak, többnyire kevés példányban feljegyezve törékeny papiruszokra, sokszor pedig a tömeggyártás valamely nagyon kezdetleges formáját segítségül hívva készültek. Ki előtt ne jelenne meg a szinte bármelyik középkori filmben már-már kliséként szorgoskodó írnokok, avagy a kódexek fölé görnyedve másoló szerzetesek képe, akik bár gyönyörű iniciálékat voltak képesek megrajzolni, a másolási és sokszorosítási munkálatok mégis rendkívül lassúak és problémásak voltak. Itt gondolhatunk akár a történelem néhány nagy könyvének félremásolására, vagy épp könnyűszerű szándékos cenzúrájára, netalántán megsemmisítésére (Átok rád könyvégetés!), amely rendkívül súlyos károkat okozott az értékes példányok alacsony száma miatt. De akár egy mókás mellékvonalon is elidőzhetünk gondolatban: a francia nyelv furcsa extra magánhangzóinak megjelenése felett mélázva. A betűnként fizetett bérmásolóknak köszönhetjük a francia írás kacifántos voltát. 
Gutenberg előtt a könyvek rendkívül kiszolgáltatott helyzetben voltak, terjesztésük, sokszorosításuk pedig meglehetősen nehézkes és drága volt. Ekkor azonban feltűnt a zseniális ötvösmester, és szinte egy csapásra minden megváltozott. 

Kép forrása

De ki is volt ez az ötvösmester 
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg Mainzban látta meg a napvilágot ezernégyszáz környékén, egy jómódú családban. Mesterségét tekintve leginkább ötvösmesternek fogadják el, de az ezermester jelzőt is sokan ráaggatják. Miután hazáját először zavargások miatt kényszerből elhagyja, oda már úgy tér vissza, hogy célzottan a könyvnyomtatással próbálkozik. Első munkája egy német vers papírravetése volt saját technológiájának segítségével, majd később az egyház megrendelésére búcsúcédulák nyomtatását vállalja. Nyomdáját egy helyi ügyvéd, Johann Fust hiteléből húzta fel, aki meglátta a könyvnyomtatásban rejlő anyagi lehetőségeket. Miközben azonban Gutenberg az addigi legnagyobb projektjén, egy negyvenkét soros Biblia tömegnyomtatásán dolgozott, az ügyvéd rájött, hogy a mester helyett Gutenberg segédje is elég lesz neki, ennek okán pedig beperelte azt a korábbi kölcsönért és annak kamatjaiért, ezáltal pedig kiforgatta mindenéből. Ettől kezdve Fust és az egykori segéd már nyíltan hirdették, hogy nyomtatott Bibliákat árulnak, míg Gutenbergnek előröl kellett kezdenie mindent. Szerencsére egy városi tanácsos kisegítette őt egy újabb kölcsönnel, így nekiláthatott új projektjének, egy harminchat soros Bibliának. Azt később újabb művek követték, míg végül ezernégyszázhatvan környékén úgy döntött, fogja az addig megkeresett pénzt, és visszavonul. Sajnos nyugdíjas évei sem teltek zavartalanul, ugyanis két évvel később belpolitikai zavargások miatt ismételten menekülnie kellett Mainzból. Zsoldosok dúlták fel a várost. Néhány esztendő távollét után, mikor lecsillapodtak a kedélyek, végül hazatérhetett, ahol azután munkáit elismervén, érseki kegydíjat kapott. Nem gazdagon, de nem is szűkölködve hunyt el ezernégyszázhatvannyolc elején. Élete véget ért ugyan, életműve azonban csak akkor kezdte el igazán bontogatni szárnyait. 

Kép forrása

Gutenberg hatása
Bár az valószínűleg nem igaz, hogy Gutenberg nevéhez fűződne a világ első nyomtatott könyve (ez az érdem valószínűleg a kínaiaké), de az kétségtelen, hogy a nyomtatási eljárás tökéletesítése és az Európában való elterjedése a német mester eredménye. A mozgatható betűket már évszázadokkal korábban is ismerték Keleten, de míg Gutenbergé fémötvözetből, azok agyagból készültek, így jóval hamarabb mentek tönkre. A mester érdeme emellett az eljárás számos pontjának összehangolása. Ilyen például a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedővas, a birkabőrből és lószőrből készült festékező labdacs, valamint a kézisajtó feltalálása és az egész folyamat kialakítása. Míg korábban egy Biblia bértolnokokkal vagy kolostorokban történő másolása akár egy évig is eltarthatott, addig a Gutenberg-módszerrel ennyi idő alatt akár több száz mű is elkészülhetett, ráadásul jóval olcsóbban, aminek köszönhetően a könyvek sokkal több ember számára váltak elérhetővé. 
Rövid ideig a Német-római Császárság lett a könyvnyomtatás európai központja, ahova a többi nemzet mesterei tanulni jártak, de nagyon hamar elterjedt a technika az egész kontinensen. Az első Gutenberg által nyomtatott Biblia megjelenése után nagyjából harminc évvel, már Európa szerte, így hazánkban is voltak nyomdák és folyt könyvnyomtatás, az írott művek száma pedig a sokszorosára ugrott. Akár övé volt az első nyomtatott könyv, akár nem, Gutenberg neve mára egybeforrt az olvasással, a könyvek szeretetével, és azokkal az értékekkel, melyeket mi, a Gutenberg-galaxis bibliofiljei olyannyira szeretünk. Ünnepeljük meg tehát magunkban a napot, amikor minden elkezdődött! Akár, mint egy kis olvasással!