Könyvégetés Lengyelországban
A könyvégetés nem szép dolog. Rossz emlékeket idéz. Meg persze az agresszív ostobaság sötét füstje is ott lebeg a könyvmáglyák fölött. Hogy efféle akcióra mégis sor kerülhet napjainkban, az megrázó hírként járta be az internetet. Sokan nem hitték el, vagy pontosabban áprilisi átverésnek gondolták, a képeket, híreket, amelyek szerint a lengyelországi Koszalin városában könyveket égetnek katolikus papok.
Kép forrása
Könyvek a máglyán
Mint az rövidesen kiderült, az akció nem vicc. A könyvégetés szervezői megerősítették, hogy kezdeményezésük komoly szándékokkal zajlott. Az „SMS a Mennyországból Alapítvány” karizmatikus és ókonzervatív katolikus-hittérítő csoport a Balti-tenger partján található, nyugat-pomerániai városka egyik lakótelepén olyan tárgyakat gyűjtött a hívek körében, amelyeket a „bálványimádás” példáinak tartanak: a Harry Potter-sorozathoz, illetve a Twilight (Alkonyat)-sagához tartozó fantasy-könyveket, több olcsó díszként tartott hindu istenszobrot és még egy Hello Kittys esernyőt is, hogy azután nyilvánosan elégessék őket.
A bizarr hatás fokozása érdekében mondjuk el azt is, hogy a csoportot vezető Rafał Jarosiewicz atya tavaly még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy autója hátuljába szerelt „mobil gyóntatószékkel” járta az országot, az utca emberét bűnei megbánására és megtérésre biztatva.
A máglyagyújtásra egyébként egy arra kijelölt lakótelepi szalonnasütő-helyen került sor. Ide hordták a könyveket, szobrokat, kacatokat, hogy Mózes V. könyvében a 7. fejezet 25. sora szerint járjanak el.
„Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.”
Kép forrása
Vallás és mágia
És itt álljunk is meg egy rövid magyarázatra.
A Harry Potter-sorozat 1997-es indulása óta már sokszor kapott kritikát vallásos, katolikus körökből azért, mert szerintük a gyerekek körében „a boszorkányságot” népszerűsíti. Csakhogy ma már a boszorkányság a keresztény egyházi tanítások szerint nem azt jelenti, amit a Malleus maleficarum, a híres Boszorkánypöröly megjelenésének idejében jelentett.
A mágia és a kereszténység ugyanis a mai, egyébként igen logikus felfogás szerint kizárják egymást. A mágikus szemlélet szerint a mágia egyetemes erejével tudja befolyásolni a világot az, aki rendelkezik a megfelelő tudással, képességgel. Olyasféle erő ez, mint minálunk a gravitáció, csak sokkal erősebb, és a nehézkedéssel szemben végül is könnyen irányítható.
Azokban a kultúrákban, amelyekben istenekben és a mágiában párhuzamosan hisznek, mint például az ókori Egyiptomban, a mágikus praktikák az istenek befolyásolására is alkalmasak, a mágikus erő, ebben az értelemben az istenek hatalmánál is nagyobb tényező.
Természetesen a keresztény felfogás szerint isten mindenható, tehát semmiféle mágikus ténykedéssel nem lehet befolyásolni. A világban isten akarata korlátlanul érvényesül, ami azt is jelenti, hogy például a mágikus hatás egyáltalán nem érvényesül. A modern keresztény tanítás szerint a mágikus felfogás nem azért „útálatosság az az Úr előtt” mert ártalmas, bűnös ténykedés, hanem egyszerűen azért mert ostobaság.
Ebben a tekintetben a vallás és a tudomány száz százalékosan egyetért.
Kép forrása
A sátán útja
Persze a lengyelországi könyvmáglyán nemcsak mágikus mesekönyvek hamvadtak el, hanem jól láthatóan akadtak mindenféle keleti jellegű vallás, szekta, mozgalom kiadványai, könyvei, relikviái is. (Nem is beszélve a Hello Kittys esernyőről, aminek istentelenségére még nem sikerült magyarázatot találni.)
Hogy a védikus, buddhista, illetve általában az ezoterikus tanítások ismét szemben állnak a kereszténységgel, azt nem kell magyarázni. A vallási piac sem korlátlan. Senki nem szereti a konkurenciát. (Bár a riválisokkal szemben vívott marketingháború eddig szolidabb eszközökkel zajlott.) Azzal például, hogy keresztény részről, főleg a hagyományos nagy egyházak felől előszeretettel hangoztatják, hogy az efféle tévtanok az ördög eszközei arra, hogy – letérítve a hit egyház által kikövezett útjáról – megnyerje magának a tévelygő lelkeket.
De ebben nem ért egyet vallás és tudomány.
Kép forrása
Könyvek a máglyán
Mint az rövidesen kiderült, az akció nem vicc. A könyvégetés szervezői megerősítették, hogy kezdeményezésük komoly szándékokkal zajlott. Az „SMS a Mennyországból Alapítvány” karizmatikus és ókonzervatív katolikus-hittérítő csoport a Balti-tenger partján található, nyugat-pomerániai városka egyik lakótelepén olyan tárgyakat gyűjtött a hívek körében, amelyeket a „bálványimádás” példáinak tartanak: a Harry Potter-sorozathoz, illetve a Twilight (Alkonyat)-sagához tartozó fantasy-könyveket, több olcsó díszként tartott hindu istenszobrot és még egy Hello Kittys esernyőt is, hogy azután nyilvánosan elégessék őket.
A bizarr hatás fokozása érdekében mondjuk el azt is, hogy a csoportot vezető Rafał Jarosiewicz atya tavaly még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy autója hátuljába szerelt „mobil gyóntatószékkel” járta az országot, az utca emberét bűnei megbánására és megtérésre biztatva.
A máglyagyújtásra egyébként egy arra kijelölt lakótelepi szalonnasütő-helyen került sor. Ide hordták a könyveket, szobrokat, kacatokat, hogy Mózes V. könyvében a 7. fejezet 25. sora szerint járjanak el.
„Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.”
Kép forrása
Vallás és mágia
És itt álljunk is meg egy rövid magyarázatra.
A Harry Potter-sorozat 1997-es indulása óta már sokszor kapott kritikát vallásos, katolikus körökből azért, mert szerintük a gyerekek körében „a boszorkányságot” népszerűsíti. Csakhogy ma már a boszorkányság a keresztény egyházi tanítások szerint nem azt jelenti, amit a Malleus maleficarum, a híres Boszorkánypöröly megjelenésének idejében jelentett.
A mágia és a kereszténység ugyanis a mai, egyébként igen logikus felfogás szerint kizárják egymást. A mágikus szemlélet szerint a mágia egyetemes erejével tudja befolyásolni a világot az, aki rendelkezik a megfelelő tudással, képességgel. Olyasféle erő ez, mint minálunk a gravitáció, csak sokkal erősebb, és a nehézkedéssel szemben végül is könnyen irányítható.
Azokban a kultúrákban, amelyekben istenekben és a mágiában párhuzamosan hisznek, mint például az ókori Egyiptomban, a mágikus praktikák az istenek befolyásolására is alkalmasak, a mágikus erő, ebben az értelemben az istenek hatalmánál is nagyobb tényező.
Természetesen a keresztény felfogás szerint isten mindenható, tehát semmiféle mágikus ténykedéssel nem lehet befolyásolni. A világban isten akarata korlátlanul érvényesül, ami azt is jelenti, hogy például a mágikus hatás egyáltalán nem érvényesül. A modern keresztény tanítás szerint a mágikus felfogás nem azért „útálatosság az az Úr előtt” mert ártalmas, bűnös ténykedés, hanem egyszerűen azért mert ostobaság.
Ebben a tekintetben a vallás és a tudomány száz százalékosan egyetért.
Kép forrása
A sátán útja
Persze a lengyelországi könyvmáglyán nemcsak mágikus mesekönyvek hamvadtak el, hanem jól láthatóan akadtak mindenféle keleti jellegű vallás, szekta, mozgalom kiadványai, könyvei, relikviái is. (Nem is beszélve a Hello Kittys esernyőről, aminek istentelenségére még nem sikerült magyarázatot találni.)
Hogy a védikus, buddhista, illetve általában az ezoterikus tanítások ismét szemben állnak a kereszténységgel, azt nem kell magyarázni. A vallási piac sem korlátlan. Senki nem szereti a konkurenciát. (Bár a riválisokkal szemben vívott marketingháború eddig szolidabb eszközökkel zajlott.) Azzal például, hogy keresztény részről, főleg a hagyományos nagy egyházak felől előszeretettel hangoztatják, hogy az efféle tévtanok az ördög eszközei arra, hogy – letérítve a hit egyház által kikövezett útjáról – megnyerje magának a tévelygő lelkeket.
De ebben nem ért egyet vallás és tudomány.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból