Závada Péter dalszövegeivel, Vecsei H. Miklós szövegkönyve alapján koncertszínházi előadás készül Ilf és Petrov Tizenkét szék című regényéből. A darab, amelynek bemutatóját a TRIP Hajón tartják, tizenkét dalban meséli el a Rejtő-szerű nyomozást a székbe rejtett briliánsok után.

Kép forrása

Elrejtett briliánsok
llja Ilf és Jevgenyij Petrov 1928-ban megjelent szatirikus regényének koncertszínházi változatát az április 17-i bemutatót követően április 18-án és május 12-én két-két alkalommal láthatja a közönség, majd május 21-én is játsszák a darabot.
A 20. századi orosz irodalom egyik legkacagtatóbb regényéből, a Tizenkét székből Magács László rendezésében készül előadás. A csavarokkal teli történetet Láng Annamária, Hegedűs D. Géza, Rába Roland, Bodóczy Zoltán és Vecsei H. Miklós kelti életre.

A történet szerint Klavgyija Ivanovna utolsó szavaiból kiderül, hogy a szovjet hatalom elől egy diófa székbe rejtette briliánsait. Az egyetlen gond, hogy tizenkét ilyen szék van, amelyek különböző gazdákhoz kerültek. Ippolit Matvejevicsnek tehát ki kell nyomoznia a sorsukat, csak így juthat hozzá a százötvenezer rubelt érő kincshez. A kincs szaga Ippolithoz vonzza a vállalkozó szellemű papot, Fjodor atyát és a jóképű szélhámost, Osztap Bendert. Fél Oroszországot bejárják, mire a székek nyomára bukkannak.

Kép forrása

Két tökéletes karakter
Magács László szerint a darab erőssége a kettősségekben rejlik. „Nem értem, hogy 1928-ban miként jelenhetett meg ez a regény a Szovjetunióban, hiszen minden olyan anomáliát kifiguráz, amibe a kialakuló kommunista rendszer belefutott” – mondta a rendező, hozzá téve: a történet számára arról szól, hogy a régi és az új világ, a rend és a káosz hogyan küzd meg egymással. 
„Az írói zsenialitás ehhez két tökéletes karaktert talált, akik minden színükben képviselni tudják ezt a két, szembenálló világot. A regény és talán a mi világunk tragikuma is az, hogy nagyon nehéz dönteni, hiszen mind a ketten ugyanolyan arányban hordozzák az igazságot és a hazugságot” – fogalmazott Magács László, rámutatva, hogy a történet abszurditása abban rejlik, hogy ez a két ember a tizenkét szék utáni hajsza közben megszereti egymást. Tehát semmi sem fekete és fehér.

Kép forrása

Rejtőbe oltott Dosztojevszkij
Vecsei H. Miklós szerint a Tizenkét szék szenzációs könyv, és jogosan mondják róla, hogy egy Rejtőbe oltott Dosztojevszkijjel van dolgunk. „Nagyon izgalmas feladat egy nem dialógalapú regényt úgy színpadra adaptálni, hogy megmaradjon a cselekmény, a történet humora és tempója”.
A komikus hajsza tizenkét poroszos dalban bomlik ki, a zenéről a játszó színészek és muzsikusok gondoskodnak, akik fel is vették az Ilfpetrov nevet. Mint a dalszövegeket író Závada Péter elmondta, a legfontosabb szempont az volt, hogy megpróbáljanak kortárs, érvényes, magyar nyelvű dalokat írni, amelyek hagyományos, rockzenekari felállásban szólalnak meg, ugyanakkor visszaadják a regény oroszos, hol populáris, hol népzenei, hol pedig ortodox egyházi kórusokat idéző hangulatát.
Kihívást jelentett ennyire kötött struktúrával dolgozni. A dalszövegeknek egyszerre kell tudniuk történetet mesélni, követni a narratívát és atmoszférát teremteni. Izgalmas elegye ez az önálló és az alkalmazott dalszerzésnek – tette hozzá.