Tøyen – egy vagány könyvtár Oslóban
Ha kimondjuk ezt a szót: könyvtár, vélhetően a legtöbb magyar diák szeme előtt polcok rengetege jelenik meg, katonás rendben sorakozó könyvekkel, folyóiratokkal, katalóguscédulákkal, pult mögött üldögélő kedves vagy kevésbé kedves könyvtáros nénikkel és bácsikkal. Szabályos rend, ünnepélyes csend. Valljuk be, ez nem az a környezet, ahová egy tablethez és egyéb kütyükhöz szokott kiskamasz erősen vágyakozna! Erre gondolhattak ott fent, a messzi északon is, amikor megszületett a Biblo Tøyen ötlete. A norvég ifjúság ugyanis nemrégiben egy olyan létesítménnyel gazdagodott, amely a hagyományostól egészen eltérő módon közelíti meg a könyvtár fogalmát. De mitől is olyan különleges ez a hely?
Kép forrása
Egy innovatív tér a szocializáció és a tanulás szolgálatában
A Biblo Tøyen célja, hogy a tíz-tizenöt éves korú fiatalságnak egy olyan közösségi és tanulási teret biztosítson, amely teljességgel különbözik a családi és iskolai környezettől. Míg ugyanis a norvég oktatási rendszer a legkisebb diákoknak délutáni „napközit” ír elő, ahol amellett, hogy elvégzik házi feladataikat, játszanak és különböző fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, az idősebb tanulók számára nincs ilyen lehetőség. Az ötletgazdák ezért úgy gondolták, ennek a korosztálynak is biztosítani kellene olyan, életkori sajátosságaiknak megfelelő közeget, ahol együtt lehetnek kortársaikkal oly módon, hogy az segítse tanulásukat, szocializációs képességeik fejlődését.
A könyvtár kialakítása előtt tanulmányozták ennek a korcsoportnak az igényeit, és ennek eredményeképp született meg ez a rendkívül kreatív, innovatív tér, ahol a srácok és lányok akár egy párnákkal megrakott talicskában is olvashatnak, leckéjüket megírhatják egy riksában, leheveredhetnek olvasni a puha szőnyegekre vagy éppen titkos terveket szövögethetnek egy kiszuperált sífelvonókabinban. Ha az ifjú könyvtárlátogatók megéheznek, egy régi teherautóban kialakított konyhasarok áll rendelkezésükre, így a szellemi táplálék mellett némi élelmet is magukhoz vehetnek, erőt gyűjtvén a további kalandokhoz. Megjelenésében tehát ez a hely sokkal inkább hasonlít egy kalandparkra – melyik gyerek ne kapna kedvet az olvasáshoz egy ilyen környezetben?
Kép forrása
Rend a rendetlenségben
A Tøyen könyvtárban a köteteket nem hagyományos módon, ABC szerint, hanem témájuk vagy jellegzetességeik alapján csoportosítják. De valójában nincs is állandó helyük, arra ösztönözve ezzel a gyerekeket, hogy kíváncsiságuktól hajtva, a maguk érdeklődésének megfelelően, önállóan fedezzék fel a betűk birodalmát.
No, de vajon mi van akkor, ha az ifjú betűharcos egy konkrét kiadványt keres ebben a dzsungelben? Nos, erre is van megoldás: minden egyes kötetet chippel látnak el, esténként pedig egy drón végigpásztázza a könyvtár területét, ily módon beazonosítva a napközben esetleg elbitangolt könyvek aktuális lelőhelyét.
A kultúrgrund ugyan elsősorban a könyvekre koncentrál, ám az ötletgazdák tudatában voltak annak, hogy korunkban nem árt, sőt, egyenesen szükséges egyéb eszközöket is hadrendbe állítani az ifjúság tanulási kedvének előcsalogatásához és kreativitásának kibontakoztatásához, ezért szerepet kapott itt az informatika, a film, a zene és a színház, de még 3D-s nyomtató is van, és akár legózni is lehet. Színek és formák mindenütt!
Kép forrása
Talán egy nap…
Tudom, hogy itthon is van számtalan eredeti könyvtári kezdeményezés. Tudom, hogy ma már a magyar könyvtárosok sem könyvraktárnak, hanem inkább közösségi térnek tartják a bibliotékát, s ennek megfelelően igyekeznek működtetni. Mégis… Mintha hiányozna itthonról az a merészség, amivel a norvégok nekifutnak egy ilyen projektnek.
Elnézegetve a Biblo Tøyenben készült fotókat, arra gondolok, mennyi használaton kívüli üzem, csarnok található Magyarországon. Régi teherautók, sőt, még Trabantok és Wartburgok is bizonyára akadnak szép számmal, amivel a norvégok egészen bizonyosan nem büszkélkedhetnek. A napokban fillérekért lehetett moziszékekhez jutni… és még sorolhatnám. Talán egy nap idehaza is összetalálkozik az ötlet, a tenni akarás és persze némi anyagi forrás, hogy megvalósulhasson egy hasonló projekt. Hiszen kreativitásban egészen biztosan nem maradunk el a skandinávok mögött, és lefogadom, a magyar gyerekeket sem sokat kellene noszogatni, hogy egy ilyen könyvtár lelkes és rendszeres látogatóivá váljanak.
Kép forrása
Egy innovatív tér a szocializáció és a tanulás szolgálatában
A Biblo Tøyen célja, hogy a tíz-tizenöt éves korú fiatalságnak egy olyan közösségi és tanulási teret biztosítson, amely teljességgel különbözik a családi és iskolai környezettől. Míg ugyanis a norvég oktatási rendszer a legkisebb diákoknak délutáni „napközit” ír elő, ahol amellett, hogy elvégzik házi feladataikat, játszanak és különböző fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, az idősebb tanulók számára nincs ilyen lehetőség. Az ötletgazdák ezért úgy gondolták, ennek a korosztálynak is biztosítani kellene olyan, életkori sajátosságaiknak megfelelő közeget, ahol együtt lehetnek kortársaikkal oly módon, hogy az segítse tanulásukat, szocializációs képességeik fejlődését.
A könyvtár kialakítása előtt tanulmányozták ennek a korcsoportnak az igényeit, és ennek eredményeképp született meg ez a rendkívül kreatív, innovatív tér, ahol a srácok és lányok akár egy párnákkal megrakott talicskában is olvashatnak, leckéjüket megírhatják egy riksában, leheveredhetnek olvasni a puha szőnyegekre vagy éppen titkos terveket szövögethetnek egy kiszuperált sífelvonókabinban. Ha az ifjú könyvtárlátogatók megéheznek, egy régi teherautóban kialakított konyhasarok áll rendelkezésükre, így a szellemi táplálék mellett némi élelmet is magukhoz vehetnek, erőt gyűjtvén a további kalandokhoz. Megjelenésében tehát ez a hely sokkal inkább hasonlít egy kalandparkra – melyik gyerek ne kapna kedvet az olvasáshoz egy ilyen környezetben?
Kép forrása
Rend a rendetlenségben
A Tøyen könyvtárban a köteteket nem hagyományos módon, ABC szerint, hanem témájuk vagy jellegzetességeik alapján csoportosítják. De valójában nincs is állandó helyük, arra ösztönözve ezzel a gyerekeket, hogy kíváncsiságuktól hajtva, a maguk érdeklődésének megfelelően, önállóan fedezzék fel a betűk birodalmát.
No, de vajon mi van akkor, ha az ifjú betűharcos egy konkrét kiadványt keres ebben a dzsungelben? Nos, erre is van megoldás: minden egyes kötetet chippel látnak el, esténként pedig egy drón végigpásztázza a könyvtár területét, ily módon beazonosítva a napközben esetleg elbitangolt könyvek aktuális lelőhelyét.
A kultúrgrund ugyan elsősorban a könyvekre koncentrál, ám az ötletgazdák tudatában voltak annak, hogy korunkban nem árt, sőt, egyenesen szükséges egyéb eszközöket is hadrendbe állítani az ifjúság tanulási kedvének előcsalogatásához és kreativitásának kibontakoztatásához, ezért szerepet kapott itt az informatika, a film, a zene és a színház, de még 3D-s nyomtató is van, és akár legózni is lehet. Színek és formák mindenütt!
Kép forrása
Talán egy nap…
Tudom, hogy itthon is van számtalan eredeti könyvtári kezdeményezés. Tudom, hogy ma már a magyar könyvtárosok sem könyvraktárnak, hanem inkább közösségi térnek tartják a bibliotékát, s ennek megfelelően igyekeznek működtetni. Mégis… Mintha hiányozna itthonról az a merészség, amivel a norvégok nekifutnak egy ilyen projektnek.
Elnézegetve a Biblo Tøyenben készült fotókat, arra gondolok, mennyi használaton kívüli üzem, csarnok található Magyarországon. Régi teherautók, sőt, még Trabantok és Wartburgok is bizonyára akadnak szép számmal, amivel a norvégok egészen bizonyosan nem büszkélkedhetnek. A napokban fillérekért lehetett moziszékekhez jutni… és még sorolhatnám. Talán egy nap idehaza is összetalálkozik az ötlet, a tenni akarás és persze némi anyagi forrás, hogy megvalósulhasson egy hasonló projekt. Hiszen kreativitásban egészen biztosan nem maradunk el a skandinávok mögött, és lefogadom, a magyar gyerekeket sem sokat kellene noszogatni, hogy egy ilyen könyvtár lelkes és rendszeres látogatóivá váljanak.
Egypercesek
Könyvbörze
November 14-15-én több, mint 5000 könyv várja új gazdáját a Klauzál téren, az Idegenforgalmi Szakkönyvtár épületében
Családi nap a PIM-ben
Felnőttek és gyerekek járhatják be Burger Barna Európáját
Száz oldal és több…
Miben segít az olvasás az El Pais szerint?