A költészet kortalan. Évről évre szép számmal jelennek meg a kortárs verseskötetek, ráadásul érdemes figyelembe venni a slam poetry mozgalom népszerűségét vagy az insta-költészet iránti fokozott érdeklődést. Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a költészetnek van egy friss, fiatalos arca, amire igényt tartanak az újabb generációk. De hol keressük a legfrissebb versesköteteket? 

Kép forrása

Nem csak underground
Miért olvassunk egyáltalán kortárs verseket? Gyakori frázis, hogy az irodalmat, a valódi költészetet, már nem a könyvespolcokon kell keresni, hanem az utcán, a zeneszövegekben, filmekben és sorozatokban. Semmi kétség afelől, hogy vannak olyan dalszövegek, forgatókönyvek, amik irodalmi értéket hordoznak, azonban azt sem szabad kizárni, hogy a könyvesboltok polcain most is sorakoznak a fiatal költők által írt könyvek, amiket érdemes olvasni. Tény, ha kortárs irodalmat olvasunk, a klasszikusokhoz képest nagyobb eséllyel futhatunk bele kiforratlan művekbe. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy szemben a klasszikusokkal a kortárs irodalom valószínűleg jobban reflektál a korra, amiben élünk, ezáltal aktuálisabbnak mondható. Hol érdemes keresni a friss, aktuális költészetet? A következőkben (a teljesség igénye nélkül) néhány olyan kiadványsorozatról lesz szó, melyeknek közös célja a kortárs színvonalas irodalom gyarapítása és népszerűsítése. 

Kép forrása

Scolar LIVE sorozat
A Scolar kiadó nem döntően szépirodalmi könyvekkel foglalkozik. A tudományos-ismeretterjesztő alkotásoktól a gyermekkönyvekkel bezárólag az ipar minden területén képviseltetik magukat. A kiadó, a honlapján a Scolar LIVE-ot egy olyan szépirodalmi vállalkozásnak tekinti, melynek kötetei közvetítik a kortárs irodalom frissességét és magas színvonalát az olvasók felé. A nagyjából két éve indult sorozat esetében a színvonal már nem is kérdéses, ugyanis számos elsőkötetes szerző jelent meg a kiadó berkein belül, akik erős pozitív visszhangot váltottak ki a kritikusoknál. Példaként hozhatjuk Borda Réka „Hoax”, Ferencz Mónika „Hátam mögött dél”, vagy Vajna Ádám „Oda” című kötetét. A kiadványok frissessége és magas színvonala mellett, érdemes kiemelni a könyvborítók minőségét. A borítókat Papp Rita, a kiadó grafikusa tervezi, aki nagyon jó érzékkel transzformálja át a kötetek hangulatát a fedőlapokra. A színes, pop art stílusú, összetéveszthetetlen borítók könnyen megragadhatják az olvasók figyelmét. A könyvek praktikus, zsebkönyv-szerű formája lehetővé teszi az utazás közbeni olvasást is, ami a felgyorsult társadalomban egy fontos szempont lehet. A kortárs költészettel még csak barátkozó személyek számára kifejezetten ajánlott szétnézni a kiadó polcain. Érdemes kiemelni, hogy a sorozat nem csak lírával foglalkozik. A kiadványok között kisprózákat, novellás köteteket is találhatunk, mint például Mécs Anna Gyerekzár című kötetét, amely megkapta a 2018-as Margó díjat.

Kép forrása

Időmérték sorozat
Az Időmérték, az ikonikus Magvető kiadó által útjára indított könyvsorozat. Sorszámozott, keményfedeles, praktikus méretben jelennek meg a könyveik, amik szintén jól illeszkednek a villamoson és a kávéházakban való olvasáshoz egyaránt. A Magvető célja az Időmérték sorozattal, hogy a fiatalabb olvasókat közelebb hozzák a kortárs szépirodalomhoz, annak is a legjavához. Az „Időmérték” elnevezés az időt álló és mértékadó versesköteteket fémjelzi.  A sorozat tartalmaz első kötetes szerzőket, és olyanokat, akik már jónéhány megjelent könyvet tudhatnak maguk mögött. Külön pozitívum, hogy évről évre jelennek meg kötetek a világirodalom kiemelkedő szerzőitől, magyar nyelvre fordítva. A sorozat immár huszonkét kötetet tudhat magáénak. Röhrig Géza, „Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit” című kötete volt a sorozat első darabja. A legutóbb megjelent kötet Fekete Ádám „Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában” című könyve, amely elnyerte a 2018-as évi Petri-díjat. A Petri-díj elsődleges szempontjai a művek eredetisége, egyedi formavilága és szellemisége, tehát ezek alapján, aki valami teljesen váratlan, újszerű olvasásélményre vágyik, annak különösen ajánlott belelapozni Fekete Ádám könyvébe.

Kép forrása

FISZ és JAK füzetek
Ha kortárs kötetek, induló költők könyvei után érdeklődünk, akkor az írószervezetekről sem szabad megfeledkeznünk! A két legnagyobb, leghíresebb ezek közül a Fiatal Írok Szövetsége (FISZ) és a József Attila Kör (JAK). Mindkét szervezet nagy múltra tekint vissza, elsődleges feladatuk a színvonalas kortárs irodalom művelése és a pályakezdő írók irodalmi szocializációjának biztosítása. Az egyik közös pont a két szervezetben, hogy mindkettő rendelkezik egy-egy kiadványsorozattal. A „FISZ könyvek” és a „JAK füzetek” egyik koncepciója, hogy a fiatal, első-másod kötetes szerzőknek biztosítsák a megjelenést, így a két irodalmi kör kiadványai minden évben ígéretes irodalmi megjelenésnek számítanak. A JAK füzetek sorozata 1982-ben indult, mára már több mint kétszáz kötetet tartalmaz, a sorozatban olyan legendás szerzők jelentek meg, mint Nádas Péter, Esterházy Péter, Kemény István vagy Borbély Szilárd. Ahogyan az előző felsorolásból is látszik, számos később neves költő debütált ezekben a sorozatokban, így külön érdemes figyelni, mind a FISZ, mind a JAK megjelenő könyveit, ki tudja, talán első kiadásban olvashatjuk, a jövő klasszikusait.