Ki őrzi meg az internetet?
A magyar internetes oldalak tartalma nemzetünk kulturális örökségének a részét képezi, megőrzéséről, későbbi megismerhetőségéről kötelességünk gondoskodni – fogalmazott Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. A politikus az Országos Széchényi Könyvtárban zajló, 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című rendezvényen beszélt, amely a közgyűjtemények feladataival foglalkozik a webes és egyéb internetes tartalmak archiválása kapcsán.

Kép forrása
Közös cél
A kulturális kormányzat, a különböző szakmai területek, különösen a könyvtárak szakemberei között konszenzus van abban, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Ezt tükrözi az a kormányhatározat is, amely az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére hét és félmilliárd forintot biztosított. A rendszer működtetésére a 2017-es költségvetésből több mint egymilliárd, 2018-tól pedig már egymilliárd-háromszázmillió forint forrást különített el.
Az OSZK-ban az internetes források hosszú távú megőrzését célzó kísérlet informatikai hátterét a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség biztosítja.
„Fontos és sürgető az OSZK-ban zajló informatikai projekt" – mondta Latorcai Csaba.

Kép forrása
Aratógép
Drótos László, az OSZK webarchiválási projektjének témafelelőse beszámolt arról, hogy a tavaly indult és 2018 végéig tartó munka keretében szelektív módszerrel eddig mintegy hatezer magyar webhelyet mentettek le, ezek között vannak a múzeumok, könyvtárak, galériák, egyetemek és kutatóintézetek oldalai is.
A webarchiválás másik módszereként megpróbálják a egész téren szelektálás nélkül is lementeni a magyar webcímeket: hétszáz-harmincnégyezer ilyen keletkezett 1995 óta, közülük kétszáz-kilencvenegyezer címet kezdtek feldolgozni az „aratógépnek” nevezett szerverrel, ami tömörítve jelenleg öt terrabitenyi helyet foglal el. A magyar webtér a .hu domainon kívül minden más webcímre kiterjed, amelyet magyarok létesítettek vagy magyarok számára hoztak létre netes tartalmakat.

Kép forrása
Komoly lemaradás
A magyar webarchívum célja a magyar webtartalom, ennek is nyilvános, illetve korlátozottan nyilvános részének összegyűjtése. Ezen belül is kiemelten a kulturális, tudományos, oktatási, közéleti jellegű dokumentumok és egyéb információs tartalmak képezik a gyűjtemény fő részét.
A hazai szakemberek megállapítása szerint Magyarország a webarchiválásban tíz-húsz éves le- maradásban van a világ fejlettebb országaihoz képest.
A konferencián kiderült, jelenleg a magyar lakosságnak csaknem kilencven százaléka használja az internetet, a legnagyobb közösségi oldalnak pedig ötmillió-háromszázezer magyar felhasználója van.

Kép forrása
Közös cél
A kulturális kormányzat, a különböző szakmai területek, különösen a könyvtárak szakemberei között konszenzus van abban, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Ezt tükrözi az a kormányhatározat is, amely az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére hét és félmilliárd forintot biztosított. A rendszer működtetésére a 2017-es költségvetésből több mint egymilliárd, 2018-tól pedig már egymilliárd-háromszázmillió forint forrást különített el.
Az OSZK-ban az internetes források hosszú távú megőrzését célzó kísérlet informatikai hátterét a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség biztosítja.
„Fontos és sürgető az OSZK-ban zajló informatikai projekt" – mondta Latorcai Csaba.

Kép forrása
Aratógép
Drótos László, az OSZK webarchiválási projektjének témafelelőse beszámolt arról, hogy a tavaly indult és 2018 végéig tartó munka keretében szelektív módszerrel eddig mintegy hatezer magyar webhelyet mentettek le, ezek között vannak a múzeumok, könyvtárak, galériák, egyetemek és kutatóintézetek oldalai is.
A webarchiválás másik módszereként megpróbálják a egész téren szelektálás nélkül is lementeni a magyar webcímeket: hétszáz-harmincnégyezer ilyen keletkezett 1995 óta, közülük kétszáz-kilencvenegyezer címet kezdtek feldolgozni az „aratógépnek” nevezett szerverrel, ami tömörítve jelenleg öt terrabitenyi helyet foglal el. A magyar webtér a .hu domainon kívül minden más webcímre kiterjed, amelyet magyarok létesítettek vagy magyarok számára hoztak létre netes tartalmakat.

Kép forrása
Komoly lemaradás
A magyar webarchívum célja a magyar webtartalom, ennek is nyilvános, illetve korlátozottan nyilvános részének összegyűjtése. Ezen belül is kiemelten a kulturális, tudományos, oktatási, közéleti jellegű dokumentumok és egyéb információs tartalmak képezik a gyűjtemény fő részét.
A hazai szakemberek megállapítása szerint Magyarország a webarchiválásban tíz-húsz éves le- maradásban van a világ fejlettebb országaihoz képest.
A konferencián kiderült, jelenleg a magyar lakosságnak csaknem kilencven százaléka használja az internetet, a legnagyobb közösségi oldalnak pedig ötmillió-háromszázezer magyar felhasználója van.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig