Egy könyv népszerűségének elsőszámú tanúbizonysága, s az írói pálya csúcsa valószínűleg a New York Times bestseller listáján való szereplés. Hála a tudománynak, vége a szerzők sötétben tapogatózós, a siker grálját megszállott kereséssel töltött hétköznapjainak: Barabási Albert-László és kollégái egy neves amerikai folyóiratban publikált kutatásának köszönhetően úgy néz ki, ráleltek a bestsellerek receptjére, és meg tudják határozni, mely könyvek toplista-várományosok, és melyek nem. 
Tisztelt jövendő szerzőknek jó hírrel szolgálhatunk: úgy tűnik, több múlik a megjelenés előtti brandingen, mint magán a művön, s ha még ismeretterjesztő sorozatot is tervezel írni, férfi vagy, és írtál már négyet-ötöt a témában, akár hátra is dőlhetsz, a mentés gomb lenyomása után tulajdonképpen megszületett a bestsellered.

Kép forrása

A vizsgálati módszertan
Barabásiék kutatását az EPJ Data Science folyóirat tette közzé. A csapat közel négyezer-ötszáz New York Times bestseller elemzését végezte el az összefüggések feltárása érdekében. Ehhez kidolgoztak egy modellt, melyben a korai értékesítési adatokat vették figyelembe, ezekből következtettek a későbbi eladási számokra. Az eredményekből kiderült, hogy az első néhány hetes adatok rendkívüli mértékben meghatározzák a későbbi számokat, tehát az eladások terén egy jól kimutatható görbe mentén fogynak a bestseller-aspiráns művek. Eszerint általános, hogy a példányok túlnyomó részét a kiadás első heteiben értékesítik, majd nagyjából tíz hét elteltével drámaian zuhanni kezdenek az eladások.
„Gyakorlatilag minden Times-bestseller egy hét alatt születik” – mondta Barabási, aki a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője és a Harvard professzora. „Ha az első héten nincs meg a megfelelő lendület, és egy könyv a megjelenésének pillanatára nincs jól felépítve, el lehet adni sok példányt, de bestseller szinte biztosan nem lesz” – fűzte tovább Barabási. Ráadásul a legtöbb könyv csak egy hétig szerepel a listán, vagyis mondhatjuk, hogy ez egy rövidtávú biznisz.

Kép forrása

Sorozatos sikerek
A megfigyelt értékesítési minta műfajokra lebontva is változatlan maradt, azonban komoly szezonális eltérések figyelhetők meg. Februárban például már nagyjából háromezer eladott példány is megalapozza a sikert, késő decemberben, amikor az emberek a nagy karácsonyi ajándékbegyüjtést végzik, már ennél komolyabb eredmények szükségesek: körülbelül tízezer példánnyal lehet pályázni a trónra. További anomáliákat találtak a szépirodalom és az ismeretterjesztő művek adatait vizsgálva: „Meglepetésünkre azt láttuk, hogy a szépirodalmi listán sokkal gyakrabban bukkannak fel ugyan azok a szerzők” – mondta Barabási. A 2008-tól 2016-ig vizsgált intervallumban, a mintegy kettőezer-ötszáz művön csupán nyolcszázötvennégy szerző osztozik, többségük legalább két könyvvel véteti észre magát. A dominanciára jó példa James Patterson, aki e nyolc évben ötvenegy bestsellerrel öregbítette hírnevét. Ezzel szemben az ismeretterjesztő irodalomban lényegesebb magasabb a szerzői variáns, kivéve persze a sorozatszerzőket. Utóbbira a kutatás vezető szerzője, Burcu Yucesoy hoz egy példát Bill O’Reilly személyében, aki mindenféle celebritások meggyilkolásának témakörében nem kevesebb, mint kilenc bestsellert írt. Végül pedig – mélyebbre ásva – az is kiviláglott az eredményekből, hogy a szépirodalmi és az ismeretterjesztő listán belül is vannak bizonyos felülreprezentált műfajok. Így előbbin belül a thrillerek, míg utóbbi kategóriában a különböző életrajzok és memoárok bizonyulnak a legkelendőbbnek. 
A tanulmány továbbá kiemeli, hogy az ismeretterjesztő irodalomban viszonylag kevés a női toplistás szerző, szemben a szépirodalommal, ahol a nemek közti eloszlás egyensúlyban van. Ennek okaira még nem kaptak magyarázatot, de Barabási szerint egy újabb kutatás keretében érdemes lesz ezt is megvizsgálni.

Kép forrása

Hasznos tapasztalatok
Egy korábbi tanulmányban is publikáltak egyébként hasonló modellt, akkor a tudományos felfedezések és eredmények sikerrátáját (mely nagyjából az adott tanulmányra való hivatkozások számában mérhető) próbálták magyarázni. A kutatócsoport megállapította, hogy ez a formula is hasznosnak bizonyulhat a könyvek értékesítési adatainak vizsgálatához. A kidolgozott modelleket jövőben a szerzők és a kiadók is használhatják a tanulmányban leírt módszertant eladási előrejelzések készítéséhez, egészen amíg heti rendszerességgel tudnak adatokat gyűjteni a könyvek kiadása utáni néhány hónap elteltével is. 
Barabásiék kutatása mindenképp jó iránymutatás lehet a jövendő szerzők számára, elsősorban arra vonatkozóan, hogy miként érdemes a mű megjelenésének megágyazni, avagy – ha valaki csupán a sikerre és a csillogásra hajt – hogy milyen műfajban indul a legjobb esélyekkel. „Ha könyvíráson töröd a fejed, és megvan hozzá a kellő szabadidőd, alkotói szabadságod, feltétlenül érdemes tanulmányoznod ezeket a mintákat a műved elkészítésekor és prezentálásakor” – zárja gondolatait a magyar tudós.