Jó hajós lehetett és a nyílt vízen való boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus (felegyenesedett ember) – állítja egy amerikai szakértő.  
„Az óceánok sohasem gátolták a Homo erectust az utazásban. Bejárta a világot, eljutott a Flores-szigetre, legyőzve a világ egyik legnagyobb óceáni áramlatát” – fogalmazott Daniel Everett, a massachusettsi Bentley Egyetem professzora, a How Language Began című könyv szerzője.

Kép forrása

Bejárta a világot
A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Csaknem kétmillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.
A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy része úgy véli, hogy az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit is a Homo erectus leszármazottja lehet, noha mások elvetik ezt az elméletet.
„Elhajóztak Krétára és több más szigetre is. Ezt csak szervezetten lehetett megvalósítani: vízi járműre volt szükségük és legalább húsz fős csapatokat kellett alkotniuk, hogy eljussanak ezekre a helyekre” – állítja Everett.
„A Homo erectusnak szüksége volt valamiféle nyelvre, amikor áthajózott a Flores-szigetre. Nem tudtak volna csak egyszerűen meglovagolni egy úszó rönköt, mert az áramlat kisodorta volna őket a partra” – magyarázta Everett, aki az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) Austinban megrendezett találkozóján ismertette az elméletét. „Muszáj volt evezniük. Márpedig, ha eveztek, akkor valahogy el kellett mondaniuk, hogy 'evezz', vagy 'ne evezz'. A kommunikáláshoz szimbólumokra van szükség, nem csupán morgásokra” – fogalmazott.

Kép forrása
                    
Két hang elegendő egy nyelvhez
Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami kétszázezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.
A szakember úgy látja, hogy a Homo erectusnak nem lehetett akkora hangkészlete ugyan, mint a mai embernek, elsősorban azért, mert híján volt a beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő FOXP2 gén egy verziójának, amely a modern és a neandervölgyi emberben is megtalálható, habár azt nem tudni, hogy utóbbi használt-e valamilyen nyelvet. Everett szerint azonban mindössze két hang is elegendő egy nyelvhez, és a Homo erectus valószínűleg ennél többre is képes volt.
Kevin Laland, a skóciai St. Andrews-i Egyetem viselkedés- és evolúcióbiológiai professzora üdvözölte Everett elméletét. Mint fogalmazott: „azt kell megérteni, hogy a nyelv nemcsak úgy hirtelen megjelent a maga modern formájában, hanem fokozatosan alakult ki egy mindössze néhány szóból és kevés nyelvtanból gazdálkodó őskultúrából. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a Homo erectus rendelkezett valamiféle előnyelvi képességgel” – tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy saját kutatásai is alátámasztják Everett teóriáját.

Kép forrása

Vitte a szökőár
Mások szerint azonban kevés a bizonyíték arra, hogy a Homo erectus jó tengerész volt, hát még arra, hogy valamilyen nyelvet használt. „Nem fogadom el azt az elgondolást például, hogy a Homo erectusnak mindenképpen hajóra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson a Flores-szigetre” – húzta alá Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy az előemberek akár a növényzettel együtt is átsodródhattak a szigetekre egy-egy szökőár alkalmával.
Stringer szerint ugyanakkor a hétszázezer és háromszáz ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) elképzelhető, hogy képes volt bizonyos szintű beszédre. „Úgy vélem, hogy a heidelbergi embernek elég összetett élete lehetett ahhoz, hogy szüksége legyen a beszédre, noha nem a modern emberi nyelv szintjén. A Homo erectust illetően azonban nem vagyok biztos” – mondta a, hozzátéve, hogy az eszközhasználat ténye nem eléggé meggyőző bizonyíték. „A csimpánzok és a varjak is készítenek és használnak eszközöket, az emberéhez hasonló nyelv nélkül is” – tette hozzá.