Betiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó keretében; a Könyvek Parthenónja című monumentális művészeti installáció, melyet a világ sok tájáról érkezett, betiltott könyvek borítanak, a cenzúra ellen tiltakozik.

Könyvekből épített templom
Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott hetvennégy éves művész ezt tartja a művei közül a legpolitikusabbnak. De mindjárt mondjuk el azt is, hogy egyes műkritikusok erősen bírálták a Documenta Parthenonját, mivel nem eredeti mű. Marta Minujin harmincnégy évvel ezelőtt, az argentin junta bukása után könyvekből épített templommal tiltakozott a diktatúra által bevezetett cenzúra ellen.
A most épülő installáció méretei egyébként megegyeznek a Parthenónéval: hetven méter hosszú, harmincegy méter széles és tíz méter magas – mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.
A Documenta athéni vonatkozása sem véletlen, hiszen az utoljára 2012-ben tartott, kilencszázötezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó tizennegyedik kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.

Százhetven betiltott mű
A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodnak a „templom” előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció negyvenhat oszlopa egyikének a tetejére kerüljön. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket a hatalmas szerkezeti elemeihez.
Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. 
A betiltott művek listáját a kasseli egyetem tizenkilenc diákja állította össze: hetvenezer művet vettek lajstromba a reformáció korától az apartheid uralta Dél-Afrikáig – mondta el Florian Gassner művészettörténész. Végül százhetven művet választottak ki.
Nem mindig könnyű megállapítani, melyik könyv volt betiltva. Az egykori NDK-ban például nem volt „feketelista”, egyszerűen az történt, hogy amikor a szerző meg akarta jelentetni a könyvét, hirtelen elfogyott a papír – tudhatták meg az érdeklődők Gassnertől.    

Kritikai él nélkül
Fontos szimbolikus tényezője az installációnak, hogy a Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit elégették. És, ha már szóba kerültek a nácik, mondjuk el, hogy a kiállításon a betiltott könyvek között hiába keresné a látogató Hitler Mein Kampfját, akárcsak az összes többi, jelenleg Németországban betiltott kiadványt. Pedig a kiállításnak akkor volna némi rendszerkritikus éle, míg így ugye, csak látványos liberális öntömjén. 
A kasseli kiállítás szeptember 17-ig lesz látható. Utána a könyveket szétosztják, az épületet pedig lebontják.