Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kedden mutatta be a Nemzeti Könyvtár sorozat új köteteit.  
A sorozat Magyar írók rovatában Madách Imre Az ember tragédiája, Németh László Égető Eszter, Móra Ferenc három műve valamint Szerb Antal írásai jelentek meg egy-egy kötetben, a Magyar hősök rovatban Cziffra György Ágyúk és virágok című művel olvasható, a Magyar ünnepek rovatban pedig Március 15. címmel jelent meg gyűjteményes válogatás.

Az eredeti kézirat
A bemutatón a miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a 2011-ben indított Nemzeti Könyvtár sorozat 2018-ban zárul mintegy száz kötettel. Az utolsó huszonnégy kiadványban a magyar kortárs irodalom huszonnégy gyöngyszemét igyekeznek majd megjelentetni.
A most kiadott könyvek közül a Madách-művet tartalmazó kötetre hívta fel a figyelmet, amelynek különlegessége, hogy a bal oldalon az eredeti kézirat is olvasható, így összevethető a már nyomtatásban megjelent szöveggel. Az ember tragédiájához Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója írt ajánlót.

Szerzők és ajánlók
Németh László művei közül az Égető Eszter című regényre esett a választás, amelyet Steinbach József református püspök ajánl az olvasóknak. Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, valamint a Pendragon legenda, illetve a Vörösmarty-tanulmányok jelentek most meg, amelyekhez Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója fűzte hozzá ajánló sorait.
Móra Ferenc ugyancsak három művével, a Kincskereső kisködmönnek, A magyar paraszttal és az Ének a búzamezőkről című művével szerepel a kiadványban. Ezekhez Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója írt ajánlást. Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi alkotását pedig Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója kommentálta.

Hozzáférhetetlen szövegek
A Magyar ünnepek rovatban kiadott Március 15. című kötetről Szigethy Gábor, a könyv szerkesztője elmondta: „az antológia alapgondolata, hogy olyan anyagok is kerüljenek bele, amelyek gyakorlatilag hozzáférhetetlenek". A szerkesztés során hét fejezetre osztották a kiadványt. Az első részben a forradalmi események résztvevői, kortársai – mások mellett Jókai Mór – visszaemlékezése olvasható, a második egységben a „száműzöttek” – Széchenyi István vagy Vajda János – gondolatai kaptak helyet. Ebben, a második egységben található az egyik legizgalmasabb írás, amely Szilágyi Sándor történész tollából származik – fogalmazott Szigethy Gábor.
 Külön egységben szerepelnek az „elemzők”, a „magyarázók”, az „ünneplők”, az „álmodók”. E fejezet jelentőségét ugyancsak kiemelte a szerkesztő, mondván, hogy az „álmodók” című részben azon szerzők írásai találhatók, „akik tudják, hogy miről szólt március 15., hogy mi tűnt el az ünnepléséből és miért fontos, hogy a magyar történelem erről a napról álmodni tudjon”.