A magam részéről mindig kíváncsi voltam arra, milyen körülmények között születtek a világtörténelem legfontosabb gondolatai. Hogy lássuk, miképpen határozza meg a lét a tudatot, a környezet a gondolatot, íme, közreadunk néhány képet nagy emberek könyvtárairól.

Napóleon
Napóleon olvasmányélményeivel keveset foglalkozik a kultúrtörténet. Fiatal korában természetesen forgatta a felvilágosodás nagyjainak köteteit, később inkább hadtudományi, jogi szakkönyveket olvasott, de állítólag nem vetette meg a romantikus regényeket sem. Az azonban bizonyos, hogy nagy rajongója volt a miniatűr könyveknek, hadjárataira is magával vitte minikönyvtárát – stílusosan egy könyv formájú tokban.

Victor Hugo
A romantika szülőszobájának is nevezhetnénk Victor Hugo dolgozószobáját, ahol a nagy eszmék szolgálatára küldött nagy regények létrejöttek. Méltóságot, emelkedettséget, komoly elmélyülést, de szerteágazó érdeklődést tükröz ez a kis szoba. A plafonig polcolt kötetek sokasága lehetett Victor Hugo segítségére miközben nagy műveit papírra vetette.

Mark Twain
Ebből a vidáman sziporkázó, Mississippi-kék, eklektikus dolgozószobából indult világhódító útjára Tom Sawyer és Huckleberry Finn. Külön érdekessége, az ízig-vérig viktoriánus könyvtárnak, hogy a térhez egyáltalán nem illő módon Mark Twain 1874-ben egy Remington-írógépet vásárolt, és így a Tom Sawyer kalandjai lett az első olyan könyv a világon, amelynek a kézirata írógépen született.

Charles Darwin
Az 1480 kötetes könyvtár egyúttal dolgozószobája is volt az evolúcióról elmélkedő tudósnak. A
Folio Society brit könyvkiadó által készített felmérés szerint Darwin könyve, A fajok eredete csak hajszállal maradt le a Biblia mögött abban a rangsorban, amely azt vizsgálta, vajon melyik kötet volt a legnagyobb hatással az emberiségre.  Nos, a világtörténelem második legfontosabb könyve ebben a szigorú könyvtárban született.

Mahátma Gandhi
Gandhi ugyan a brit elnyomás ellen küzdött, de láthatóan nem vetette meg a gyarmatosítók praktikus eleganciáját, és még praktikusabb tudását. Gandhi életmódjának megfelelően szerény, személyes könyvtára ma is megtekinthető Mumbai-ban, az egykori Bombay-ben, a Mahatma Gandhi Múzeumban. Leggyakrabban forgatott könyveit (bevezető képünkön) külön tárló őrzi.

Agatha Christie
A krimi-irodalom királynőjének nem volt szüksége túl nagy házikönyvtárra, hiszen zsenialitását a fejében hordozta. Történeteinek fantasztikus szellemi bravúrjai a hétköznapi viszonyok között kelnek életre, így forrásokkal sem kellett sokat bajlódnia a krimi nagyasszonyának. Művei ebben a barátságos, polgári környezetben születtek.

Louis Aragon
Ebben a zárkózott, de barátságos miliőben születtek Louis Aragon versei és regényei. A polcok valamelyikén talán még ma is ott lapul Lenin és Sztálin összes könyve, de ez a tény semmit nem von le Aragon írói nagyságából.  

Oprah Winfrey
A hatvan esztendős éves Oprah Winfrey Könyvtára. Az amerikai televíziós műsorvezető, producer, üzletasszony egyike a huszadik század leggazdagabb és legbefolyásosabb amerikai személyiségeinek
Hírnevet a saját nevével fémjelzett The Oprah Winfrey Show beszélgetőműsor hozta meg, amely 1986-ban indult.
Oprah hírnevét az olvasás népszerűsítésére is felhasználta: 1996-ban Santa Barbara-n könyvklubot indított, amely tizenöt éven keresztül csaknem hetven könyvet karolt fel és ötvenötmillió példányt adott el. A közelmúltban újra indította a kezdeményezést Könyvklub 2.0 néven.