Most, hogy Európában újra egymásnak feszül a szabadelvű és a konzervatív indulat – éppen azon vitázva, vajon meddig mehet el a szólásszabadság, s hol vannak annak határai – érdemes egy pillantást vetni a Folio Society nevű angol könyvkiadó által készített felmérés eredményére.
A brit könyvkiadó néhány hónappal ezelőtt arról szavaztatta meg olvasóit, hogy melyik könyveket tartják az emberiség legfontosabb köteteinek.

Íme, a top tíz
A Folio Society által készített felmérésben részt vevő könyvbarátoknak harminc könyvet kellett sorrendbe rakni, azt mérlegelve, vajon melyik gyakorolta a legnagyobb hatást az emberiségre.  
A BBC beszámolója szerint a szavazás alapján a következő sorrend alakult ki:
    Biblia - 37%
    A fajok eredete (Charles Darwin) - 35%
    Az idő rövid története (Stephen Hawking) - 17%
    Relativitás (Albert Einstein) - 15%
    1984 (George Orwell) - 14%
    Principia Mathematica (Isaac Newton) - 12%
    Ne bántsátok a feketerigót! (Harper Lee) - 10%
    Korán - 9%
    Nemzetek gazdagsága (Adam Smith) - 7%
    A kettős spirál (James D. Watson) - 6%
A legjobb tízbe azonban nem került be sok egyéb mellett például A 22-es csapdája (Joseph Heller), A gyűrűk ura (J. R. R. Tolkien), sem a KRESZ, sem az oxfordi szótár.

Hit és tudomány
Vallás, tudomány és szépirodalom egyszerre képviselteti magát a tízes listán, bár az arányok szemlátomást eltérőek. Az egyértelmű favorit, a Biblia és a nyolcadik helyre került Korán mellett hat szigorúan tudományos könyv került a top tízbe. Ráadásul a felsorolt tudományos munkák megjelenésük idején forradalmasították a világról alkotott véleményünket. (Persze ez tulajdonképpen a Bibliáról és a Koránról is elmondható…)
Érdekes azonban, hogy a szavazás eltérő eredményt hozott a férfiak és a nők körében. Míg a férfiak A fajok eredetét tették az első helyre, mondván, hogy az választ ad az emberi lét legalapvetőbb kérdéseire, addig a nők a Bibliát favorizálták, mivel az tartalmazza azokat az irányelveket, amelyek alapján jó emberré lehet válni.

Teremtés és evolúció
A férfiak és nők közötti értékkülönbség azonban talán valami mélyebb konfliktusról is árulkodik. A listáról ugyanis A fajok eredete az a kötet, amelyik annak idején súlyos konfliktust gerjesztett az vallás és a tudomány hívei között.
A mű tudományos körökben igen hamar elismertté vált, olyannyira, hogy a benne foglalt evolúciós elmélet talán az egyetlen tudományos feltevés, aminek nincs tudományos alternatívája. A tudományos közmegegyezéssel szemben azonban számos keresztény felekezet eretnekségnek tartotta a természetes kiválogatódás gondolatát. A tizenkilencedik században Darwinról úgy tartották, hogy durván megsértette a vallásos emberek méltóságát azzal, hogy holmi főemlősökkel hozta rokonságba fajunkat.
Efféle hangokat persze ma is hallhatunk. A román Oktatási Minisztérium 2008 decemberében például kivette az evolúciót a nemzeti alaptantervből. Eszerint A fajok eredete már nem számít kötelező olvasmánynak, s az evolúció elméletét sem kell már kötelező jelleggel megtanulnia a tanulóknak Romániában.
Hogy azonban megmutassam, az európai kultúra milyen csodákra képes, sürgősen ide írom, hogy a katolikus egyház feje tavaly októberben, a Pápai Tudományos Akadémián kijelentette: „A természetben zajló evolúció nem összeegyeztethetetlen a teremtés fogalmával. Az ősrobbanás elméletéről hasonlóan fogalmazott, kijelentvén, az „nem mond ellent egy isteni teremtő beavatkozásának, sőt, inkább megköveteli azt”.
Hát így persze már minden igényt kielégítővé válik a Folio Society tízes listája.