A jó palócra emlékezünk

MEGJELENT: 2015. január 15., csütörtök | SZERZŐ: László T. András

A jó palócok, A Noszty fiú esete Tóth Marival című regények szerzője 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Jogászként egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott, de író akart lenni. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma, a Különös házasság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.

Zömök termet, csálé bajusz, hosszú pipa

Mikszáth írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők írásaiból sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az „Elbeszélések”, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit.
1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország Világ című lap segédszerkesztője lett, majd a Pesti Hirlaphoz szerződött. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múltán karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt neve jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte.
Attól kezdve, hogy elérkezett hozzá a siker, jellegzetes alakja lett az irodalomnak és a közéletnek. Zömök, testes termete, csálé bajsza, hosszú pipája kedvelt tárgya volt irodalmi és politikai karikatúráknak. Ugyanakkor Mikszáth nem tartozott irodalmi, kivált nem politikai körökhöz és irányokhoz. Kormánypárti képviselő létére is távol tartotta magát a politikától.

Kritika, művészet, realizmus
Hogy ezt miképpen tehette, az leginkább írói, emberi alkata alapján válik megérthetővé. Úgy tartjuk a legnagyobb palócról, hogy a századforduló úri világának éles kritikusa volt. De írónk csupán éles szemű és nagyon árnyaltan művészi kritikus volt, akiből azonban minden forradalmiság hiányzott. Részvéttel állt a szegények mellett, de nem hitt mozgalmaikban, szeretettel írt a szlovák parasztokról, de a nemzetiségi probléma nem érintette meg, tudomásul vette, hogy Magyarországon a feudális világ maradványait nem számolta fel a polgárosodás. Pongrácz gróf és a feltámadó Zrínyi Miklós csak némileg bogaras alakok, de lényegében nem kell, hogy összeütközésbe kerüljenek a hazai félfeudális világgal.  
S talán ez a realista rezignáltság vezetett oda, hogy Mikszáth nem talált otthonra a forradalmaktól hevített huszadik században, nem lett igazi huszadik századi író. Inkább azt mondhatjuk, ővele vált teljessé a magyar irodalom tizenkilencedik százada.
Mikszáth életműve a nagyregénytől a röpke novelláig, a Jókai életéről szóló nagy korrajzi műtől a napi karcolatig átfogja a széppróza és a publicisztika minden műfajárnyalatát. Korai művei közt gyakori volt a történelmi regény, egészen sohase hagyott fel vele, legvégső remekműve, A fekete város is az.
A kötet 1911-es megjelenését azonban már nem érte meg. Szülőfaluját (Szklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el.

Megemlékezések
A héten, egészen pontosan január 16-án ünnepeljük Mikszáth Kálmán születésének 168. évfordulóját. Ebből az alkalomból Nógrád megyében, Budapesten és Szlovákiában, hat helyszínen emlékeznek Mikszáth Kálmánra. Salgótarjánban, Budapesten és Szklabonyán az író szobrainál koszorúznak, Salgótarjánban Handó Péter író, költő, Szklabonyán, a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán Szászi Zoltán költő mond beszédet. A szklabonyai programot a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezi.
A Mikszáth Kálmán Társaság és a Múzeum Baráti Köre Salgótarjánban a társaság szeretett és tisztelt tagjára, a decemberben elhunyt R. Várkonyi Ágnes Széchenyi-díjas történészre is emlékezik az évfordulón Várkonyi Gábor történész segítségével.
Budapesten a Mikszáth-téri szobornál helyezik el virágaikat az emlékezők, majd időszaki kiállítások megtekintésével a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódik a program.
Balassagyarmaton megkoszorúzzák Herczeg Klára Mikszáth-szobrát a Civitas Fortissima téren.
Két Nógrád megyei oktatási intézmény is bekapcsolódik a megemlékezésekbe. Nézsán a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában helyi ünnepséget tartanak, majd a szklabonyai ünnepségen vesznek részt a diákok. A pásztói Mikszáth Kálmán Líceumban Mikszáth-tehetségnapot és sportgálát szerveznek. Megkoszorúzzák az író szobrát és emléktábláját, majd szépprózamondó versenyt és művészeti bemutatót tartanak, filmrészletekkel idézik meg többek között Mikszáth Kálmán világát.






Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el