Véget ért a Tokaji Írótábor
Augusztus második hetében Tokajban zajlott az immár 53. alkalommal megrendezett Tokaji Írótábor, amely idén a magyar irodalmi művek adaptációinak izgalmas világát járta körül – filmek, tévésorozatok, színdarabok és musicalek sokaságát véve górcső alá.

A 53. Tokaji Írótábor fontos kulturális találkozóhely a szakmai párbeszéd, az alkotás és az emlékezés keresztútján. A négynapos találkozó tartalmas programokkal várta az alkotókat és az irodalom iránt érdeklődő közönséget. A Rákóczi Pinceszertemet borkóstoló,
A Tokaji Írótábor a magyar szellemi és kulturális élet megkerülhetetlen műhelyévé és viszonyítási pontjává vált az elmúlt fél évszázadban - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára hétfőn az 53. Tokaji Írótábor megnyitóján. A program kapcsán emlékeztetett, a tanácskozásban más témák mellett szó lesz a 80 éves jubileumát ünneplő Magyar Írószövetség helyéről, szerepéről, érdemeiről és feladatairól, valamint a Jókai-bicentenárium alkalmából az író előtt is tisztelegnek.
Az írószövetség jubileumi éve kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy L. Simon László, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke korábban a Mandineren írt arról, hogy a Magyar Írószövetségnek szembe kell nézni a kulturális szervezetek létét befolyásoló politika és társadalmi környezet, valamint a kommunikációs közeg átalakulásával. „Vajon van-e létjogosultságuk azon szervezeteknek, amelyekkel párhuzamosan olyan stabil anyagi bázissal rendelkező köztestület jött létre, mint amilyen az írókat is tömörítő Magyar Művészeti Akadémia?” – kérdezte jegyzetében. A válasza határozott igen volt, hiszen, érvelt, az írószövetség évtizedek óta alulról szerveződő, széles bázisra épülő, a szó klasszikus értelmében is civil szervezet, amely ebből következően olyan szakpolitikai kérdéseket vethet fel, amilyenek nem feltétlenül kerülnek az MMA tevékenységének fókuszába.
Ez tükröződött a rendezvényen is, amelyen felolvasóestek, bábelőadás, koncert, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítés és futballmérkőzés egyaránt színesítette a kínálatot – előadásokat tartottak többek között az adaptációk és sajtó, oktatás vagy online és nyomtatott folyóiratok témakörében is.
A zárónap a szokásokhoz híven nemcsak szakmai élményeket hozott, hanem emlékezést is: a rendezvény résztvevői a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban Utassy József Kossuth– és József Attila-díjas költő emléktábláját avatták föl. A domborművet Oláh Mátyás László alkotta, melyet Balla Éva alelnök és Márkus Béla irodalomtörténész leplezett le. A nemrég elhunyt miskolci költő, Fecske Csaba tiszteletére Kégl Ildikó ültetett emlékfát, Szögliget polgármestere pedig a szalagot kötötte a fára.
A rendezvény egyik csúcspontja a Tokaji Írótábor Hordó-díjainak, a Magyar Írószövetség Debüt-díjainak és a Tokaji Írótábor díjának átadása volt. Tokaji Írótábor díját – amelyet Konkoly Dávid, a Fiatal Írók Szövetsége elnöke méltatott – Pataki Viktor irodalomtörténész kapta. A Nagyhordó-díj kitüntetést Bán János (Bán Mór) és Gáspár Ferenc írók kapták. A Debüt-díj tehetséges fiatal alkotóknak szólt: Andor Éva, Lévai Aliz és Ungár Péter kapta meg.
Egypercesek

Jó érzékkel látta meg a tehetséget diákjaiban, ennek jele volt, hogy képes lett volna akár őket a maga helyébe állítani: tudta, hogy sem ő, sem ők nem vallanak szégyent az intellektus terén
Adaptáljunk vagy ne adaptáljunk?
Kézzel írt nagyeposz kulcsversének elemzésére bíztat a kiadó