Vegyen részt a nemzeti kincs megszerzésében!

MEGJELENT: 2014. november 7., péntek | SZERZŐ: Rácz András

Követésre méltó, nagyszerű kezdeményezéssel fordult az ország népéhez a Francia Nemzeti Könyvtár. Gyűjtést rendezett annak érdekében, hogy egy egyedülálló kéziratot, egy csodálatos nemzeti kincset meg tudjon szerezni. Persze adományokból nehéz összerakni a szükséges, csaknem harmadfélmillió eurót, de a könyvtár már azzal is elégedett lenne, ha a bibliofil közönség háromszázezer euróval hozzájárulna a kézirat beszerzéséhez. A hiányzó milliókat az állam biztosítja.
Eddig kétszázhuszonötezer euró gyűlt össze, s így most a könyvtár minden követ megmozgat, vagy pontosabban, minden lehetséges marketingeszközt bevet, hogy a kijelölt határidőre, azaz november 28-ra együtt legyen a pénz.

Háromból a legszebb

Persze nem akármilyen kézirat az, ami felkeltette a Francia Nemzeti Könyvtár érdeklődését. Igazi nemzeti kincs. A különleges kötet ugyanis a francia kulturális örökség része, s így értelemszerűen a nemzeti gyűjteményben van a helye.
A Tizenkét Caesar című díszes kéziratról van szó, amely Toursban készült, 1520-ban, három gyakorlatilag azonos példányban.  A megrendelő I. Ferenc király volt, s a remekműveket magának, illetve uralkodótársainak szánta. Az egyiket például V. Károly császárnak ajándékozta.
Persze nem kétséges, hogy a legszebbet tartotta meg. Nos, ezt a legszebbet akarja most megszerezni a Bibliotheque Nationale de France.

 A kultúra ínyence
Mielőtt azonban a kötetről ejtenék néhány szót, meg kell magyaráznom azt, ami már nyilván feltűnt az olvasónak: Miért készült 1520-ban illusztrált kézirat, ha a könyvnyomtatást már jó hetven évvel azelőtt feltalálta Gutenberg?
Nos, a válasz egyszerű. Bár a XV. század dereka óta Európa szerte elterjedt a nyomtatás, és egyre több nyomtatott könyv jelent meg, azért a fényesen díszített kéziratokat még sokáig kedvelték a főurak, uralkodók. I. Ferenc is támogatta a könyvnyomtatást, mi több, megtiltotta a könyvek, különösen a régebbi, vagy értékesnek ítélt, illusztrált kódexek külföldre vitelét, sőt, ő volt az első uralkodó, aki a kötelespéldány intézményét bevezette. 1537-ben ugyanis elrendelte, hogy a királyi könyvtár minden megjelenő kötetből kapjon egy példányt. S ezzel alapozta meg a Francia Nemzeti Könyvtár gyűjteményét.
Mégis, kulturális tekintetben Ferenc igazi ínyenc volt. Mindenféle műkincset gyűjtött, összevásárolta Michelangelo, Tiziano és Rafaello képeit, olyan a művészeket hívott udvarába, mint Leonardo da Vinci, Primatice, vagy az aranyműves Benvenuto Cellini.
És természetesen szenvedélyesen gyűjtötte a ritka, szép kivitelű kéziratokat is. Nem annyira könyvet látott ezekben – mint ahogyan ma sem a szövege miatt fontos a Francia Nemzeti Könyvtárnak – inkább műalkotást. Amin persze nem is csodálkozhatunk.

Picike rajzok, grandiózus portrék
A francia könyvbarátokat lázban tartó, egyedülálló kéziratot Jean Bourdichon (1457-1521), illuminátor és festőművész készítette. Bourdichonnak egyébként számos munkája fennmaradt, s a kor egyik legnagyobb miniatúra-festőjeként tarjuk számon.
Tizenkét Caesarja azonban nem a más műveire jellemző, aprólékos kidolgozás miatt egyedülálló, sokkal inkább a portrék – ma talán úgy kellene mondani – fotorealisztikus megformálása miatt. A harminckét (22 x 14.5 cm) pergamenlevélből álló könyvecske tizenhat finom arcképet tartalmaz Julius Caesartól Antoninus Piusig. A portrék többnyire profilból ábrázolják a császárokat, s némelyik illusztráció olyan élethű, hogy az arcon futó  vénákat is érzékelteti a mester. A császárok homlokát természetesen babérág övezi, a páncélt és tógát arany keret határolja. Bár picike rajzok ezek, mégis grandiózus portrék.
Az arcképeket egyébként rövid életrajzok kísérik, amelyek leírják a császárok karakterét és haditetteit.

Ezernyolcszáz könyvbarát
A három ötszáz esztendős kézirat másik két példányát Svájcban, illetve az Egyesült Államokban őrzik. A Genfi könyvtár, illetve a Walters Art Museum, Baltimore-ban természetesen semmi pénzért nem válna meg saját példányától, de most egy magángyűjteményből eladásra kínálták az Első Ferencnek készült, legszebb változatot.  
A Bibliotheque Nationale de France vezetői úgy érezték, itt a lehetőség, hogy ismét a nemzeti gyűjteménybe kerüljön a kézirat, s az, hogy a szükséges pénz nem áll rendelkezésre, nem igen zavarta a francia könyvtárosokat. Meghirdették a gyűjtést, minden fórumon elmondták, mennyire fontos az, hogy Jean Bourdichon műve ismét Párizsban lehessen, sőt még azt is kijárták, hogy a mecénások adókedvezményt kapjanak.
Eddig több mint ezernyolcszáz francia könyvbarát járult hozzá adományával a tervezett vásárláshoz. Ők már biztosan ott lehetnek a kézirat ünnepélyes bemutatásán.





Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el