Honvédek és huszárok lengyel földön – 1914-1915 címmel különleges képregény-kiállítás nyílt a dél-lengyelországi Tarnówban a varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében. Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára készített vándorkiállítást összesen tizenegy lengyel városban mutatják be, elsősorban olyan dél-lengyelországi, galíciai helyszíneken, ahol az első világháborúban magyar katonák is harcoltak.

Katonai bravúrok, hősies fordulatok, merész húzások
A kiállítás az első világháború galíciai eseményeiből a kezdeti időszakot helyezi előtérbe, a váratlan vereségek után számos katonai siker emlékét őrző 1914-es és különösen az 1915-ös esztendőt, amely az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy győzelmi sorozatának tekinthető. Katonai bravúrok, hősies fordulatok, merész húzások jellemzik ezt az időszakot, amikor nem egyszer huszáros hadicsíny döntött az összecsapások kimeneteléről. „A magyar és a lengyel résztvevők ekkor még mit sem tudnak arról, hogyan végződik majd a háború: hogy államok születnek vagy tűnnek el, hogy az egyik nemzet számára történelmének legsúlyosabb traumáját, míg a másiknak a XVIII. század óta vágyott függetlenségét hozza el” – fogalmaz a kiállításról készült elegáns katalógus.
A bemutatkozó anyag azonban arra is figyelmeztet, hogy Galícia földjében ezrével pihennek – sok más nemzet fiai mellett – magyar katonák, több dél-lengyelországi temetőjüket ma is példamutatóan ápolják. (Ezt jómagam is tapasztalhattam, amikor Limanowában jártam – a szerk.)

A háború mindennapjai
A kiállítás huszonnégy színes rajzát a Magyar Képregény Szövetség tíz neves alkotója készítette. Munkájuk két magyar haditudósító írásain alapul. A Pál utcai fiúk szerzőjeként lengyel barátaink számára is jól ismert Molnár Ferenc, a világhírű magyar író 1916-ban megjelent Egy haditudósító emlékei című műve az egyik forrás, míg a másik kötet szerzője Szádeczky Kardoss Lajos, aki ugyancsak jól ismert író Lengyelországban, hiszen több, a lengyel történelemmel foglalkozó jeles munkát is írt.  Molnár könyve nemrég lengyelül is megjelent Engelmayer Ákos fordításában.
A két krónikás nem elsősorban a hadicselekményeket örökítette meg, hanem a lezajlott csaták színhelyeit kereste fel, és a háború mindennapjairól mesélt, épp emiatt hitelesebb és teljesebb történelmi képet adnak – írta a katalógus bevezetőjében Tischler János és Keresztes Gáspár.
A rajzolók a maga összetettségében ábrázolják az első világégés valódi arcát: egyszerre szerepel bennük tábori anekdota, filozofikus tanmese vagy éppen sötét mementó a csatamezőről. A kiállítás így különösen alkalmas arra, hogy a fiatalok figyelmét is felkeltse – húzta alá a varsói magyar intézet igazgatója, Tischler János.

Tizenegy képregény, tizenegy helyszín
A kiállítás október 11-én Tarnowban nyílt meg. A haditudósítások alapján Bayer Antal által írt forgatókönyvekből Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Lakatos István, MacGill Karina, Matheika Gábor, Németh Gyula, Pintér Márk és Sváb József készített 3-3 oldalas képregényt. A projektet a Magyar Képregény Szövetség részéről Takács Eleonóra menedzselte. A tizenegy elkészült és bemutatott képregény témája többségében kapcsolódik a kiállítás tizenegy helyszínének valamelyikéhez.
Tarnów után idén még Limanowa és Grybów, majd a jövő év végéig Biecz, Bobowa, Przemysl, Jaroslaw, Kielce, Krosno, Nowy Sacz, Zamosc és Stary Sacz közönsége ismerkedhet meg a kiállítás anyagával.