Új alapokra helyezné a magyar kulturális élet és a politika viszonyát a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A tárca által meghirdetett program nem kevesebbet ígér, mint egy átfogó kultúrpolitikai rendszerváltást: az ideológiai alapú tartalomminősítés helyett a szakmai függetlenséget, a politikai lojalitás helyett pedig a tiszta minőséget tenné meg a támogatások egyetlen mérrcéjévé. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tervezett reformja, a könyvpiaci szabályozás felülvizsgálata, valamint az intézményrendszer átvilágítása mind egy irányba mutatnak. 

„A kultúrának nem új gazdára, hanem szabadságra van szüksége” címmel adott közre kommünikét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A szövegben a kulturális támogatási rendszer megújításáról, olvasásnépszerűsítésről, a könyvpiaci szabályozás felülvizsgálatáról és a szakmai függetlenség megerősítéséről is szó van. 

A Magyarország Kormánya hivatalos oldalán megjelent közlemény hangsúlyozta, hogy „kulturális rezsimváltás helyett kulturális rendszerváltásra van szükség”. A tárca álláspontja szerint a kultúra a társadalmi értékteremtés terepe, így az államnak nem dolga a kulturális tartalmak minősítése. Az állam elsődleges feladata az alkotói szabadság, a sokszínűség és a kulturális javakhoz való hozzáférés feltételeinek biztosítása.

A szöveg leszögezi, hogy jelenleg is zajlik a teljes kulturális intézmény- és finanszírozási rendszer felülvizsgálata. Ez a strukturális átalakítás elengedhetetlen a hosszú távú változásokhoz, az átlátható döntéshozatalhoz és ahhoz, hogy a jövőben ne a politikai bekötöttség, hanem kizárólag a minőség legyen a döntő tényező. Ennek kiemelt lépéseként a minisztérium 2027 egyik legfontosabb feladatául a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) átfogó reformját tűzte ki.

A minisztérium kiemelten kezeli az olvasáskultúra fejlesztését és a könyvpiaci szabályozás teljes felülvizsgálatát. Erről így fogalmaz a minisztérium nyilatkozata: 

„A minisztérium előkészítette a könyvek árkötöttségének megszüntetését célzó jogszabály-módosítási javaslatot, amely hamarosan a kormány elé kerülhet.

Folyamatban van a könyvkereskedelmet érintő szabályozás felülvizsgálata is, összhangban az új gyermekvédelmi törvény előkészítésével. A módosítások során a gyermekek tényleges védelmét tartjuk szem előtt, politikai és ideológiai szempontoktól mentesen.

A kormány választási vállalásával összhangban 2027-ben megkezdődik egy könyvutalvány-rendszer kidolgozása, amely pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók könyvvásárlását támogathatja. A program feltételeinek és finanszírozásának előkészítésébe az érintett szakmai szervezeteket is bevonják.”

A szöveg olyan bíztató kezdeményezésekről is beszél, mint az országos olvasásstratégia és Magyar Irodalom Háza, valamint a műfordítások támogatása. 

„A minisztérium célja egy Nemzeti Olvasásstratégia kidolgozása, amely az olvasóvá nevelést, az olvasási szokások fejlesztését, az aktív olvasók számának növelését és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítását egyaránt szolgálja.

A stratégia előkészítésében az oktatásért és a szociális ügyekért felelős tárcák, a könyvtárak, a közművelődési intézmények és a könyvszakma képviselői is szerepet kapnak.

A tervek szerint létrejövő Magyar Irodalom Háza szakmai és módszertani háttérintézményként támogathatja az olvasáskutatást, az olvasásnépszerűsítő programokat és a szakmai továbbképzéseket. Az intézmény kialakítása a korábbi irodalmi intézményrendszer feladatainak felülvizsgálatával és a továbbvihető szakmai tevékenységek megőrzésével történhet.

Kiemelt cél, hogy a kortárs magyar irodalom nagyobb szerepet kapjon az oktatásban, a könyvtárakban, a művelődési házakban és a helyi közösségi programokban.

A tárca dolgozik a magyar irodalom külföldi megjelenését segítő műfordítási támogatási program újraindításán.

A magyar szerzők nemzetközi jelenlétéhez a könyvvásárokon való részvétel mellett olyan tartós támogatási rendszerre is szükség van, amely elősegíti a magyar művek idegen nyelvű megjelenését és külföldi terjesztését.

A nemzetközi kulturális jelenlét megújításának egyik példája volt az idei Frankfurti Könyvvásár Tabula Rasa elnevezésű magyar standja, amely új szemlélettel, a magyar irodalom sokszínűségét és az alkotói szabadságot előtérbe helyezve mutatta be a hazai könyvkultúrát a nemzetközi közönségnek.” 

A kommüniké alapján a minisztérium egy olyan kiszámítható, autonóm és ideológiáktól mentes kulturális környezet megteremtésén dolgozik, amely a politikai irányítás helyett a szakmai szabadság kibontakoztatását szolgálja.