Franciaország leghíresebb kortárs írója, Michel Houellebecq ellen hivatalos vizsgálat indul gyűlöletkeltés vádjával. A Franciaországi Mecsetek Uniója által indított per mögött egy mély, feszültségekkel terhes valóság húzódik meg: az arab-francia együttélés törékeny egyensúlya. Az eset veszélyes tendenciára figyelmeztet: miközben a nyers, provokatív és meggondolatlan kijelentések mélyítik a társadalmi árkokat, a sérelmek bírósági útra terelése sem hozhat megnyugvást, csak eszkalálja a vitát. Franciaországnak most a legkevésbé sem verbális gyújtogatásra vagy jogi csatákra lenne szüksége, hanem kölcsönös tiszteleten alapuló józan párbeszédre, amely nem élezi, hanem csillapítja az egyébként is puskaporos hangulatot.

A tény annyi, hogy Michel Houellebecq francia író ellen diszkriminációra, gyűlöletre és erőszakra való felbujtás gyanúja miatt indított hivatalos vizsgálatot a francia igazságszolgáltatás. Az eljárás a Franciaországi Mecsetek Uniója (UMF) és a Rasszizmus Elleni Mozgalom (MRAP) feljelentései nyomán indult el. 

A per alapját képező mondatok 2022 novemberében hangzottak el egy interjúban, amelyet Houellebecq Michel Onfray filozófussal közösen adott a Front Populaire nevű lapnak. Az író az iszlámról, a bevándorlásról és a „nagy lakosságcseréről” beszélve a következőket állította az „őshonos” franciák és a muszlimok viszonyáról: „Az úgynevezett tősgyökeres francia lakosság vágya nem az, hogy a muszlimok asszimilálódjanak, hanem az, hogy ne lopjanak tőlük és ne támadják meg őket. Vagy alternatív megoldásként az, hogy menjenek el (sokan elmenjenek).” 

Houellebecq emellett a maga borús disztópiájáról is beszélt, hogy amikor majd teljes területek kerülnek iszlám ellenőrzés alá, „ellenállási akciók” kezdődnek, és a muszlimok ellen elkövetett támadásokkal, lövöldözésekkel egyfajta „fordított Bataclan-mészárlás” (utalva a 2015-ös párizsi dzsihadista terrortámadásra) következhet be. 

A nyilatkozat természetesen mélységesen felháborította Francviaország muszlim lakosságát, s a harag nyomán az Union des mosquées de France (UMF) 2023 januárjában keresetet nyújtott be a nanterre-i bíróságon az író, a beszélgetőtárs Michel Onfray, valamint a lapigazgató ellen. 

A Párizsi Nagymecset rektora, Chems-Eddine Hafiz szinten pert fontolgatott, de miután 2023 januárjában személyesen találkozott az íróval, és Houellebecq „ügyetlennek” nevezte a megfogalmazásait, a nagymecset elállt a jogi lépésektől. A Mecsetek Uniója (UMF) és az MRAP viszont fenntartotta a feljelentést, mondván, a gyűlöletkeltés nem képezheti intellektuális vita tárgyát. 

Ám a vádat nem látta egyértelműnek a francia igazságszolgáltatás és hosszasan latolgatta a lehetőségeket, míg végül a vizsgálóbíró hivatalosan is vádat emelt Houellebecq ellen bűnrészesség és gyűlöletkeltés miatt. 

Houellebecq és ügyvédei (Thibault de Montbrial és Louis Cailliez) természetesen igen határozottan visszautasítják a vádakat. Álláspontjuk szerint a kijelentésekben semmilyen – még implicit – felhívás sincs az erőszakra, így azok teljes mértékben a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság keretein belül maradnak. Úgy fogalmaztak az író felvetéséről: „Egy vészjósló próféta nem azt akarja, hogy a katasztrófa bekövetkezzen, épp ellenkezőleg. Nincs helye a bíróságon”. Elítélték továbbá azt is, hogy a modern Franciaországban a szellemi és intellektuális vitákat egyre többször a bíróságokon próbálják megvívni. 

No, igen: az ügy komoly vitát váltott ki a francia közéletben a szólásszabadság határairól, amelyet – sokak szerint – manapság már nem is annyira és nem is elsősorban a megszólalók lépnek át, sokszor inkább azok, akik az elhallgattatás, az eltörléskultúra, a cancel culture logikája mentén haladva nem vitával, hanem egyfajta cenzúrával akarják kiradírozni a nyilvánosságból az ellenfeleiket. 

Maga Houellebecq egyébként egy későbbi memoárjában elismerte, hogy a Front Populaire-nek adott interjúban a megfogalmazásai „buták és naivak” voltak, és sajnálja a kialakult helyzetet, de a büntetőjogi felelősségét vitatja.