Ha Kanadában egy békés délután besétálunk egy barátságos könyvesboltba, a polcok között nem az irodalom kincsei, hanem a legkeményebb világpolitikai lövészárkok fogadnak. A progresszív irodalmi elit és az ország legnagyobb könyvesbolt-lánca, az Indigo Books and Music között ugyanis totális háború robbant ki. Több mint száz kanadai szerző hirdetett bojkottot a kulturális óriás ellen, miután kiderült, hogy a cég vezérigazgatója egy olyan alapítványt finanszíroz, amely az izraeli hadsereg önkénteseit támogatja. Az indulatoktól fűtött történet azonban messze túlmutat önmagán. Rémisztő precizitással mintázza a kortárs eltörléskultúra kíméletlen működését, bemutatja, hogyan importálja a nyugati világ a távoli kontinensek háborúit a bevándorlás révén, és fájóan tiszta tükröt tart elénk: a mindent felemésztő társadalmi-kulturális polarizáció és a politikai lövészárkok világa már rég nem csak Magyarország sajátossága, hanem a teljes fejlett világ új, rideg valósága.

A politikai háttér és a HESEG Alapítvány

Kiterjedt szerzői bojkott indult Kanada legnagyobb könyvesbolt-lánca, az Indigo Books and Music ellen. Több mint száz elismert író – köztük a Pulitzer-díjas Viet Thanh Nguyen, valamint Mosab Abu Toha, Jenan Matari és Daniel José Older – írta alá azt a nyílt levelet, amelyben bejelentik, hogy nem vesznek részt az Indigo által szervezett vagy szponzorált kulturális eseményeken.

A bojkottfelhívás közvetlen kiváltó oka az Indigo vezérigazgatója, Heather Reisman és férje, Gerald Schwartz tevékenysége. A házaspár még 2005-ben alapította meg a HESEG Alapítványt (HESEG Foundation for Lone Soldiers). Ez a Kanadában bejegyzett jótékonysági szervezet olyan külföldi állampolgároknak nyújt jelentős egyetemi ösztöndíjakat és anyagi támogatást, akik család nélkül, önkéntesként („magányos katonaként”) vonulnak be az izraeli hadseregbe (IDF), majd a katonai szolgálatuk lejárta után Izraelben tanulnak tovább. A palesztinbarát és háborúellenes mozgalmak – az Indigo Kills Kids nevű kampány keretében – azzal vádolják a vállalatvezetőt, hogy az alapítványon keresztül közvetlenül ösztönzi a külföldiek toborzását az izraeli seregbe, ezáltal pedig bűnrészessé válik a gázai konfliktusban és az ottani civil áldozatok halálában.

A bojkottmozgalom követelései

Az X-en és más felületeken terjedő bojkottmozgalom aláírói és aktivistái radikális változásokat követelnek a könyvpiaci óriástól. Egyrészt azt akarják elérni, hogy Heather Reisman és férje adják el az Indigo Books and Music vállalatban lévő tulajdonrészüket, illetve oszlassák föl a HESEG Alapítványt, vagy radikálisan változtassák meg a mandátumát, és szüntessék meg az izraeli katonák és veteránok közvetlen vagy közvetett pénzelését.

Eltörléskultúra és importált konfliktusok

A kanadai könyvpiaci bojkott tökéletes mintapéldája a modern „eltörléskultúra” (cancel culture) működési mechanizmusának. A mozgalom nem a vállalat által forgalmazott termékek minőségét vagy a cég piaci magatartását kritizálja, hanem a legfelsőbb vezetés magánjellegű politikai, ideológiai és filantróp tevékenysége miatt hirdet totális bojkottot a teljes intézmény ellen. Ez a megközelítés ellehetetleníti a semleges gazdasági vagy kulturális tereket, mivel a fogyasztást és az alkotói jelenlétet közvetlen morális és politikai állásfoglalássá kényszeríti.

Ez a krízis egyúttal rávilágít arra az urbanisztikai és szociológiai jelenségre is, hogy a globális migráció és a multikulturalizmus révén a fejlett nyugati világ nagyvárosai közvetlenül importálják a távoli földrészeken zajló, fegyveres konfliktusokat. Kanada és a nyugati országok nagyvárosai ma már nem csupán passzív szemlélői a közel-keleti eseményeknek. A különböző bevándorló közösségek, diaszpórák és a helyi progresszív csoportok jelenléte miatt a geopolitikai törésvonalak azonnal megjelennek a nyugati egyetemeken, az utcai tüntetéseken, és mint látható, a legnagyobb könyvesboltok polcain és kulturális rendezvényein is.