Van a Balaton-felvidéken egy hely, amelyhez a magyar irodalom rendkívüli sűrűsége tapad. A Szigligeti Alkotóház évtizedek óta ad menedéket az alkotni, elvonulni vágyó íróknak, költőknek és művészeknek, augusztus 22-én pedig a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit. Az Irodalmi Szigliget ingyenes összművészeti fesztivál nem egyszerűen irodalmi rendezvénynek ígérkezik: könyvek, felolvasások, zene, képzőművészet, színház, mozgás és közösségi programok találkoznak az alkotóház történelmi tereiben.

A rendezvény egyik legfontosabb gondolata a generációk találkozása. A szervezők nem múzeumi emlékként szeretnék megmutatni a Szigligeti Alkotóházat, hanem olyan élő kulturális helyként, ahol a magyar irodalom múltja és jelene, a klasszikus formák és az új megszólalási módok találkozhatnak. 

Verssel és jógával indul a nap

A program délelőtt 11 órakor különleges párosítással kezdődik: Dunai Fruzsina irodalmi jógaórája a mozgást és a verset kapcsolja össze. A szervezők szerint a légzésnek és a versnek egyaránt van ritmusa; a mozgást illóolajos relaxáció és versek kísérik.

Délben a képzőművészet kerül előtérbe. Bera Viktor analóg fotóit lehet megtekinteni, amelyek a Szent György-hegy környékét, a tájhoz kötődő emlékezetet és a régi fényképek hangulatát idézik. A fotóművész tárlatvezetést és analóg fotótechnikai bemutatót is tart. Ugyanebben az idősávban könyvjelzőkészítő workshop is várja az érdeklődőket: a FRU linesbyme.studio vezetésével a résztvevők saját könyvjelzőt készíthetnek, miközben a modern kalligráfiába is betekintést nyerhetnek.

Apa és lánya: örökölhető-e az irodalom?

A délután egyik különösen izgalmas beszélgetésének Kemény István és Kemény Zsófi lesznek a szereplői. A 14 órakor kezdődő találkozón az írói családok, az egymást követő alkotógenerációk és az öröklött kulturális közeg kérdése kerül előtérbe. Öröklődik-e a tehetség? Mit jelent olyan családban felnőni, ahol az olvasás és az írás a mindennapok természetes része? És hogyan találhatja meg egy ismert alkotó gyermeke a saját hangját? A kérdés különösen jól illik a Szigligeti Alkotóházhoz, hiszen maga a hely is egyfajta kulturális örökség. Az itt dolgozó korábbi nemzedékek emlékezete egyszerre része az intézmény történetének és a magyar irodalom kollektív emlékezetének.

Mit hagynánk magunk után?

Az irodalom egyik legszemélyesebb kérdését teszi fel a Kék Cetli közösségi installáció. Farkas Levente András sorozatának alaphelyzete egyszerű, mégis nyugtalanító: ha életünk utolsó napján még egyetlen gondolatot hagyhatnánk a világra, mi lenne az? A résztvevők a Kék Cetli-fára helyezhetik fel saját gondolatukat, és megoszthatják azt másokkal.

A kérdés tulajdonképpen az egész fesztivál egyik kulcsmotívuma lehet: mit adunk tovább abból, amit kaptunk? Egy verset, egy történetet, egy képet, egy hangot, egy könyvet vagy akár egyetlen mondatot?

Újra közösségi élmény az olvasás?

A kortárs könyvkultúra egyik legérdekesebb kérdése kerül a 15.30-kor kezdődő kerekasztal középpontjába. Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri szóvivője és a 20 perc könyvklub vezetője, Németh Flóra, a Business Bookbar alapítója, valamint Luz Hao Luca, a Könyvklub Budapesten vezetője arról beszélgetnek, hogyan változtatta meg a közösségi média az olvasási szokásokat, milyen hatással vannak a BookTok és az online ajánlások a könyvpiacra, és hogyan válhat az olvasás ismét közösségi élménnyé.

Ez a program különösen aktuális annak fényében, hogy az elmúlt években a közösségi oldalak éppen a könyvkultúra újjáéledésének fontos terepeivé váltak. A Szigligeti Alkotóházban így a régi irodalmi közösségek emlékezete találkozik az új, digitális könyves közösségekkel.

Amikor az irodalom képpé válik

Trokán Nóra színművész felolvasásában versek és prózarészletek hangzanak el, amelyeket Krizbai Gergely, Krizbo grafikusművész improvizatív módon alakít át képpé. Az élőben készülő rajzokat kivetítik, így a közönség közvetlenül követheti, ahogy egy irodalmi szövegből képzőművészeti alkotás születik.

A program másik különlegessége a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató irodalmi séta. Sumonyi Papp Zoltán író vezetésével a résztvevők megismerhetik az épület múltját és legendás lakóit; a késő délutáni programhoz Trokán Nóra és Krizbo is csatlakozik, immerzív vetítés segítségével téve átélhetővé az alkotóház történetét.

A „magyar hang” láthatatlan művészete

18 órakor Für Anikó színművész és Lanczkor Gábor író, költő, műfordító, az 1749 Online Világirodalmi Magazin főszerkesztője beszélget Molnár Viola Anna újságíróval. A „Magyar hangja” című program a fordítás és a szinkronizálás többnyire láthatatlan alkotói munkáját állítja középpontba: hogyan születik meg egy idegen nyelvű történet magyar hangja, és mennyi kreativitás szükséges ahhoz, hogy egy fordítás vagy szinkronszerep valóban működjön?

A téma azért is különösen érdekes, mert Lanczkor Gábor az 1749 szerkesztőjeként a kortárs világirodalom hazai megismertetésének egyik aktív szereplője. A fesztivál tehát ezen a ponton nemcsak a magyar irodalomról, hanem arról is beszél, hogyan jutnak el hozzánk más kultúrák művei.

Vers vagy dalszöveg?

Az este utolsó nagy témája a dalköltészet. 19.30-kor Kollár-Klemencz László és Sergő Sára beszélgetnek arról, hol húzódik a határ vers és dalszöveg között, tanítható-e az ihlet, és miért vált időszerűvé az ELTE dalköltő szakirányú képzése. A kérdés nem pusztán műfaji természetű. Bob Dylan irodalmi Nobel-díja óta még erősebben került előtérbe annak újragondolása, hogy mit tekintünk irodalomnak, és hogyan viszonyul egymáshoz a vers, a dalszöveg, a zene és az előadás. A beszélgetést követően Kollár-Klemencz László koncertje zárja a napot, Sergő Sára közreműködésével. A 20.15-kor kezdődő koncert az alkotás folyamatát is megmutatja: hogyan válik a szöveg zenévé, majd előadássá.

Egy nap, amelyben múlt és jelen találkozik

A Szigligeti Alkotóház 1952 óta működik alkotóházként; eredetileg a magyar írók számára teremtett elvonulási lehetőséget, később pedig más művészeti ágak képviselői előtt is megnyílt.

Augusztus 22-én olyan kulturális tér válik közösségi térré, ahol a klasszikus örökség és a kortárs kultúra, az idősebb és a fiatalabb alkotónemzedék, a könyv és a zene, a szöveg és a kép, a hagyomány és a digitális könyvkultúra találkozik majd egymással és perszer a közönséggel. 

Az Irodalmi Szigliget valamennyi programja ingyenesen látogatható. Aki augusztus 22-én a Balaton-felvidéken jár, annak érdemes Szigliget felé vennie az irányt: ezen a napon nemcsak a magyar irodalom múltjába lehet betekinteni, hanem abba is, hogyan próbálja egy új nemzedék továbbírni azt.