Ezzel a címmel tartott szeptember 15-én előadást Zsupán Edina, az MTA doktora, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője bemutató előadást a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ könyvtárának dísztermében. Már a bevezető alatt eszembe jutott Terentius Maurus régi bölcs mondása: habent sua fata libelli. Ugyanis egy igencsak kalandos könyvről, Blondus Flavius (olaszosan Flavio Biondo) Roma Instaurata című munkájáról volt szó. Ennek a közkeletű nevén „győri corvina” titulussal illetett kötetnek a sorsa foglalkoztatott: mi mindent tudunk róla, és mégis milyen keveset! 

A Roma instaurata jellemzői

A Colosseumtól Esztergomig: a reneszánsz és a humanizmus a győri Corvina tükrében címmel tartott ismertető remekül érzékeltette a XV. században Itáliában újjáéledő ókori római műveltség rendkívüli hatását a korszak művészeti, építészeti, irodalmi és filozófiai kultúrájára. Láttuk, hogy a korabeli pápák antikvitást kedvelő művészetpártolásától hogyan jutott el igen gyorsan Magyarországra is a humanizmus és a reneszánsz. Ismert, hogy Mátyás királynak hatalmas kódexgyűjteménye volt, a híres Corvinák pontosan leképezték érdeklődésének irányát. Ebben nagy segítségére volt Zrednai Vitéz János, aki nagyváradi püspök, később esztergomi érsek volt, és egyben a magyarországi humanizmus egyik nagy aktora. Majdnem minden lényeges eleme a helyén van ennek a történetnek, kivéve egyet: hogyan jutott el Rómából Budára Biondo könyve, és lett a Corvina-gyűjtemény része? Ezügyben csak találgathatunk, mint azt Zsupán Edina elmondta, aki ezzel a kötettel kezdte a Corvinákkal való foglalkozást pályája elején. 

A könyv idekerülésének története homályos. Ezért inkább eszmetörténeti bemutatónak szánták ezt az előadást.  Flavio Biondo XV. századi humanista volt a pápai udvarban. A „Roma Instaurata” eszméje egyben a reneszánsz és humanizmus születésének is a kezdete. 

Rómából Budára

A mű keletkezésének idején IV. Jenő a pápa Róma kicsinosításán fáradozott, például a Pantheon felújítása és lefedése is neki köszönhető. Biondo itt tárgyalt kódexe ezekről a munkálatokról is hírt ad, de Róma építészete kapcsán és antikvárius alapon minden mást is számba vesz. Az antik szerzők jelentették Biondo számára a fő forrást, tudományos módszertannal megírt három kötetéhez. A pápák építkezései fontosak számára (mint például a Città Leonina), hiszen ekkoriban éled újjá nemcsak az ókor, de a kereszténység is. Az úgynevezett Mirabilia is nagy figyelmet kap szerzőnknél, az antikvitás formái a humanizmus új vallásosságát is alakítják, amelyben nagyon lényeges elem az egyházatyákhoz visszatérés vágya.

A kódex Magyarországra kerülése sajnos szinte alig dokumentált része a könyvnek, a kortársak nem írtak Rómából Budára kerüléséről. Az íráskép és a díszítés antik szerzőknek dukált, humanista kurzív írás, amely a XV. század újítása. 

Az itt bemutatott könyv oldalainak közepén, alul Hunyadi Mátyás címere látható a kalligrafikus mezőben. Azt tudjuk, hogy Biondo munkáját 1467-ben Piero Cennini másolta Firenzében. De az is biztos, hogy az említett címer 1480 utáni, és talán Zrednai Vitéz János illeszthette be. A mára csak Vitéz János néven illetett humanista igen fontos művelődéstörténeti figura volt, nagy tudós, kiterjedt könyvtárral. Érdekesség, hogy a Vitéz János által birtokolt könyvek mind hasonlítanak egymásra kivitelükben, tulajdonosuk nagy hangsúlyt fektetett a hovatartozásuk kifejezésére. A Mátyásnak tulajdonított Corvina könyvtár már az 1480-as évekre tehető. A humanizmus ugyan már a század közepén jelen volt hazánkban, de akkoriban még más volt, a hangsúly inkább az ókori szerzők fontosságán volt.

A hazai építészetre gyakorolt hatása 

Az építészetben ebben a korszakban jelenik meg az antik formák alkalmazása. Legfontosabb korai képviselői Filippo Brunelleschi és Leon Battista Alberti voltak. Ugyanakkor a reneszánsz várkastélyokban központi szerepe volt a könyvtárnak, hiszen az itt honoló sapientia, a bölcsesség a négy uralkodói erény egyike volt. Urbinóban az uralkodói hálószoba és a szentély között foglalt helyet a könyvtár, melyhez a studiolo, a csendes dolgozószoba is fennmaradt. Urbinót tekinthetjük a legközelebbi párhuzamnak Magyarország viszonylatában. 

Mátyás krónikása, Antonio Bonfini írt Esztergomról is. Bonfini ifjabb Pliniustól veszi az építészeti terminus technicusait, mikor Esztergom, Visegrád és Buda építészetéről értekezik. Plinius leveleiben, a villáiról való beszédeiben tett említést elsősorban a szellemi töltekezés tökéletes helyéről. Az ő villaleírásai hatottak Alberti munkájára. Bonfini is a pliniusi elvonulás helyének tartja a palotát. Vitéz is beleírt marginális jegyzetet a kezei között megfordult pliniusi műbe. A filológia gondja az, hogy Vitéz lapszéli rövidítései homályosak. Például azok, amelyek a criptoporticus szó sora mellett olvashatók. Talán építészeti szómagyarázatok lennének? A Plinius által leírt palota elemei Bonfini leírásából kivehetők, tehát vélhetően azok alapján építészetében meg is valósította a pliniusi törekvést.

A budai kódexműhely témái között igen sok a magyar történelemről szóló mű, de a hadtudomány és építészet is lényeges elemei. Alberti két munkája maradt fenn ilyen témában, ezekből egy firenzei, és egy budai másolat ismert. Ugyanakkor fontos volt ebben a korban Antonio di Pietro Averlino, közismert nevén Filarete építészeti munkája is, és bizony, Mátyás uralkodói ténykedésének fontos eleme volt a hadviselés mellett az építkezés is. Látszik Visegrád eseteben is, hogy a pliniusi terminus technicusokkal dolgoztak.

Kék és piros hátterű blokkok vehetők észre a könyvek képein, ezek a Domus Aurea, Nero császár házának hatását tükrözik. Budán a Zsigmond korabeli építészeti struktúrába illesztenek reneszánsz elemeket. Ugyan a mátyási palota soha nem készült el teljesen, de annyi biztos, hogy oda belépve Heraklész szobra fogadta az érkezőt, körben pedig a hős tizenkét feladata volt látható. Sajnos a szobrot török zsákmányként elvitte, soha nem került elő. Heraklész azért volt fontos a királynak, mert ő a jó uralkodó előképe volt a reneszánszban. Mátyásnál a könyvtár Apolló es a múzsák szentélye. A szörnyeket legyőző monstrorum domitor maga Heraklész. A könyvtár építészeti kialakításának a legközelebbi parhuzama az urbinói palota, de valószínű, hogy Mátyás palotája a romai Palazzo Veneziát utánozta, ám lényeges az is, hogy Urbino függőkertje a budavári rózsakertre hatott. Így függ tehát össze a magyar és nemzetközi reneszánsz filozófiája és építészete a könyv által. 

A XIX. Ars Sacra Fesztivál keretében, annak egyik központi eseményeként a „Győri Corvina”, azaz Flavio Biondo Roma Instaurata című munkája 2025. szeptember 2.  és 2025. október 5. között látható a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ könyvtárának Gutenberg téri dísztermében Győrött.