Könyvfesztiválokat bemutató sorozatunk – gyanítom – legkülönlegesebb részéhez érkeztünk, nem feledve a világ ilyen eseményeit tartalmazó eseménynaptárban szereplő összes, egyenként is saját különleges világot kínáló rendezvényét. A New York Comin Con, melyet 2024-ben október 9. és 12. között zajlott le a Nagy Almában, a világ a képregény- és filmrajongói numero egyes rendezvényeként tartják számon.

A NYCC főbejárata /kép forrása/

Az őskortól napjainkig

A kilencedik művészeti ágnak is nevezett comic, magyarul képregény műfaj eredete nem a huszadik, netán a 19. századig, de egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor is a kódexekben már fellelhetők voltak a műfaj kezdeményei a különféle biblikus és egyháztörténeti események ábrázolása tekintetében. (Persze azt is kijelenthetjük, hogy a képek által elmondott történetek gyakorlatilag az emberiséggel egyidősek, hiszen már a barlangrajzok esetén is ezt látjuk például akkor amikor egy ősrégi rajzon ez mutatkozik: a vadászok kimentek a dzsungelbe, ahol elejtették a böhöm nagy állatot, a sztori lényegét végül is még ma is megértjük.) Ha szűken vesszük, akkor természetesen a képregény tipikusan 20. századi dolog, bár a legeslegelső darabok a 19. század végén születtek, a műfaj igazi szárbaszökkenése azonban mégiscsak a 20. századé, amikor elterjedt és villámgyorsan ívelt felfelé népszerűsége. Ezt a népszerűséget azóta kutatják, elemzik a szakértők, akik sokszor azért nem avatottak, mert folyton az irodalom vagy a film szemszögéből nézik, ezért egy eleve kompatibilitási problémát hurcolnak elemzéseik során az elejétől fogva. Korábbi cikkeim némelyikében már írogattam a megállapítást: a képregény világszerte való elterjedésének számító 50-es, 60-as években zömében gyerekeknek szánt műfajról beszéltünk, de csoda történt és az egykori gyerekek, akik a 70-es, 80-as, 90-es években már felnőtté váltak ugyanolyan hévvel lapozgatták a képregényeket, így a műfaj egy idő múlva ráállt a felnőtt témákat, stílusokat bemutató történetek közlésére, köztük talán legszélsőségesebb példának említhető a legkülönfélébb bűnügyi, horror ágat vagy a hentai, japán képregény ágat, amely a rajzolt pornót jelenti.

A Ghostbusters film és képregény cosplay harcosai /kép forrása/

Filmek, képek, regények

A New York Comin Con a képregények klasszikus és legújabb terméseinek bemutatója mellett az azokkal tartalmában azonos fantasy világról szóló filmek börzéje is volt egyben, ahogy ez már lenni szokott. A két művészeti ág ugyanis azon szoros összefüggésben van egymással, hogy számos képregényből készült már film, illetve számos filmből készítettek már képregényt, gondolok itt a szuperhősök – Superman, Wonder Woman, Batman, Spiderman, stb – történeteire, illetve ennek fordítottjára a Star Wars-saga vagy az Alien-sorozat esetében is volt példa, de még arra is, hogy egy képregényből készült filmből készült képregény. A képregény és film kínálat mellett eleve a comin con kifejezés azt is jelenti, hogy ott a képregények és filmek szereplőinek beöltözött rajongók jelmezes felvonulása adja meg a látványvilágot, a ki tudja meddig spanolható rajongó legnagyobb örömére. A rendezvény egyértelműen a vásárra tette a másik legnagyobb hangsúlyt, ahol az amerikai és a nemzetközi képregényeket forgalmazó kiadók, kereskedők kínálták portékáikat, melyek mellett a legkülönfélébb merchandise-termékek, a képregények, filmek szereplőivel, felirataival, logóival ellátott mindenféle ruházati és egyéb termékeit lehetett beszerezni, ahogy ez már szokott lenni. 

Ami itt nem volt, az nem is létezik /kép forrása/

A kreativitás szívverése

A New York Comic Con ennél is többről szólt, hiszen külön részlegeken találkozhatott a közönség a szöveges és grafikus szerzőkkel, a táblás és kártyás fantasy játékok, a ruházati portékáit kínálóival, a DVD-s, filmes standokkal, a szereplők kosztümjeit, jelmezeit árusítókkal, a ritka gyűjtemény standjaival, a televízió – és filmstúdiók kínálatával, a képregényeket és filmeket feldolgozó videójátékok spektrumával, a szerepjátékosok klubjaival, és még egyszer a képregények minden létező műfajának képviselői, és igaz kis számban, de megtalálhatók voltak a prózai szerzők standjai is.

Az egész rendezvény önmagában is egy nagy exkluzív eseményrendszer volt, de ezen belül is akadtak további érdekességek, így mint a Művész Sikátor, melyről ezt írták: „Az Artist Alley egy kreatív olvasztótégely, ahol testközelből megismerkedhet kedvenc képregényei, képregényei, grafikái és alkotásai mögött álló művészi ötletekkel. Ez a NYCC szívverése.” És ha New York, akkor minden eddig felsorolt rész esetében a minimum több százas, esetenként a több ezres mennyiségre kell gondolni, hiszen a Nagy Alma egyik legfontosabb jellemzője a túlzott méretek tobzódása. 

A gigantikus rendezvény honlapja a fentieknek megfelelően elég nagy információhalmazzal kápráztatja el a látogatót, de nagyjából áttekinthető az egész. Valamelyest főleg a résztvevők számából érzékelteti is, hogy mi minden volt látható az idei New York Comic Con-on.