A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nevében is jelzi, hogy nemcsak a hazai, de a külföldi írók a főszereplői a rendezvénynek. Idén Szlovákia, illetve a szlovák irodalom lesz a fesztivál díszvendége. Ezen belül egy híján harminc szlovákiai szerzőt és új könyvét mutatja be a rendezvény. 

A szerzői névlistán szereplők között bizonyára többek máris kedvencei a magyar olvasók között. Az írók, költők között megtaláljuk, mint az idősebb nemzedék tagjait: Peter Balko, Silvester Lavrík, Michal Hvorecký, Katarína Kucbelová, Jana Juráňová, Jozef Karika, illetve az új generációtól Nicol Hochholczerová, Dominika Madro, Alena Sabuchová, Jana Bodnárová, Andrea Gregušová, Eva Urbanová nevét is. 

Az új könyvek között van az alternatív szexualitásról szóló Konvália, a retrospektív ihletésű Minden világok legjobbika, a szlovák fővárost lakói elbeszélése alapján íródott A soknyelvű Pozsony nyomában, a magyarok és szlovákok egymásról alkotott képét bemutató Feleselő képek, a Trianon szlovák szemmel bemutató Diadal és katasztrófa, valamint a misztikus thrillerként beharangozott A hasadék című kiadvány is. 

A 29 szlovákiai kötetet olyan magyar szerzők mutatják be, mint Závada Pál vagy Németh Gábor. Szlovákia könyves standját a szlovákiai vendégekkel együtt az író házaspár, Dragomán György író és Szabó T. Anna író, költő nyitja meg ünnepélyesen. 

A négynapos rendezvény honlapján, a bookfestival.hu-n olvasható, hogy „a díszvendégség további sajátossága, hogy a szlovák szerzők mellett több programban részt vesznek az ország magyar irodalmi életének képviselői – írók, költők, irodalomtudósok – is, köztük Németh Zoltán és N. Tóth Anikó.” A fentieken túl a szlovák művek magyar fordításai, fordítói, a Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában Bázis nevű közössége és a fesztivál szlovák támogatói is téma lesz a négy nap alkalmával. 

A szovjet és a posztszovjet emberek érzelmi történeteinek irodalmi krónikáit megjelenítő művel lett a kortárs európai irodalom jelese a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján Budapest Nagydíjjal kitüntetett Szvetlana Alekszijevics. A belarusz szerző a második világháború öröksége nyomán és még jócskán az orosz-ukrán háború előtt profetikus erővel ábrázolja a háborútól szenvedőket, a civileket és a katonákat. 

2015-ben, amikor Nobel-díjat kapott, az indoklásban is ezt hangsúlyozták: „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet.” Műveinek magyarországi megjelenése már a kezdetektől fogva hűen követte munkásságát. A magyar olvasók hamar szívükbe zárták az A háború nem női mesterség, a Fiúk cinkkoporsóban, majd az ezredforduló után megjelent az Elhordott múltjaink, a Csernobili ima és az Utolsó tanúk – Gyermekként a második világháborúban című regényeit. A könyvfesztiválon természetesen ezek a kötetek is megtalálhatók lesznek. 

Szvetlana Alekszijevics írói, oknyomozó újságírói munkássága személyes sorsát is erősen meghatározták, de ukrán és fehérorosz felmenőitől kapott küldetése is kemény sorsot aposztrofált neki. 2000-ben emigrált nyugatra, majd Párizs, Göteborg és Berlin után 2011-ben lett újra otthona Minszk. A fesztivál egyik csúcseseményének számító Budapest Nagydíj átadásán Háy János, József Attila-díjas magyar író, költő mondja a laudációt, majd a Szvetlana Alekszijeviccsel való pódiumbeszélgetést M. Nagy Miklós, József Attila-díjas műfordító. vezeti. 

A négy nap alatt számos további program várja a közönséget, melyek között egyetlen írásban nehéz feladat minden fontosat kiemelni. Az érdekesebbeket már könnyebb, de ezen a téren sem egyszerű a dolog. 

A pénteki napon 14 órától a Millenáris D-épületében található Kner Imre teremben egy speciális témát felmutató könyvkülönlegesség bemutatója lesz. A Mint a vigyázó istenek arca című kötet kortárs kolumbiai költők antológiája, melynek érdekessége, hogy abban zömében női lírikusok erőszakról szóló művei találhatók. 

A húsz kortárs kolumbiai költőt felvonultató, kifejezetten egyedi kiadványról a fesztivál programfüzetében többek között ezt olvashatjuk: „Nem meglepő, hogy a gerillamozgalmakról, a drogkereskedelemről és a mindennapi terrorélményéről ismert Kolumbia költészetének egyik fő témája az erőszak számtalan formájának ábrázolása lett, ugyanakkor egyfajta fegyverré, a hitelesség, a békevágy, a történelmi emlékezet kifejezőeszközévé is vált. Leginkább a női költők hoztak új színt a kolumbiai költészetbe, hisz műveik sokszor innovatívabbak és merészebbek férfi költőtársaikénál.” 

A Petőfi Kulturális Ügynökség és a nemrég startolt PesText közös eseményén Halmosi Sándor költő, műfordító a versekről és az antológiáról beszélget a könyv fordítóival.