Nyolcvanhét éves korában szombaton elhunyt Little Richard, számtalan világsláger legendás előadója, a boogie-woogie, a rhythm and blues és a gospel műfaját ötvöző énekes, a rock and roll történetének egyik legnagyobb alakja, számtalan világsztár idolja és mentora. A tengerentúli zenész halálának hírét fia hozta nyilvánosságra, de annak okát nem árulta el. 

Kép forrása

Kezdeti kallódás
Little Richard, polgári nevén Richard Wayne Penniman koldusszegény, vallásos fekete családban született a Georgia állambeli Macon városában. Apja vándorprédikátor volt, az ifjú tehetség pedig a templomi gospelkórusban kezdett énekelni, de hamar megszökött és felcsapott vándorszínésznek. A sokáig tengődő Richard dzsessz- és bluesénekesként folytatta, és hiába nyert meg tizennyolc évesen egy tehetségkutató versenyt, a nagy áttörés elmaradt. Később visszatért szülővárosába, ahol napközben egy konyhán mosogatott, este pedig egy bárban szórakoztatta a nagyérdeműt. 

Kép forrása

Színes karrier
Később egy helyi énekes vette szárnyai alá, aki a szakmai tanácsok mellett felpomádézta a fiatalember haját, kifestette arcát és csiricsáré ruhákba öltöztette, hogy már megjelenésével is feltűnést keltsen. 1955-ben küldött egy demófelvételt egy kiadónak, akiktől végre kapott egy esélyt. A dolog azonban egészen halványan ment, amíg Richard be nem gerjedt, és nem túl szalonképes szöveggel rögtönözni nem kezdett. A „tisztított” szövegű szám Tutti Frutti címen jelent meg, mellyel új csillag született. 
A közönség imádta a különc kinézetű, féktelen énekest, aki a zongorán állva vagy fekve verte a billentyűket, üvöltötte dalait. Két éven át teltházas turnék, filmek követték egymást, és amihez csak nyúlt, sláger lett. E korszakának terméke a Good Golly Miss Molly, a Lucille, a Long Tall Sally, a Ready Teddy, a Baby Face. 
Little Richard 1957-ben váratlanul megtért: megtagadta homoszexualitását, egy turné kellős közepén otthagyta a show-bizniszt, majd évekig prédikátorként szolgált a Hetednapi Adventista Egyházban. A zenével természetesen nem szakított, de csak gospelt énekelt, lényegesen kevesebb népszerűség közepette. Közel tíz év pihenő után, a hatvanas évek közepén tért vissza régi műfajához, és egymás mellett futottak gospel- és rockfelvételei. Ekkor azonban már nem ünnepelték, változott a zene és a közönség ízlése is.

Kép forrása

Little Richard énekelt
Az érdeklődést tulajdonképpen a nosztalgiahullám keltette fel ismét iránta: 1972-ben a Wembley-stadionban adott nagysikerű koncertet, fellépett Bill Clinton elnöki beiktatásán, az atlantai olimpia záróünnepélyén. 1986-ban az első körben került be a rock and roll halhatatlanjai közé. 
A kilencvenes évek végén a budapesti Kisstadionban is koncertezett, tiszteletére az Illés-együttes dalt is írt Little Richard címmel. Álljon itt emlékül két strófa a legendás magyar rockbanda számából:
„Soha sem lehetett valamikor
Rock and roll nélküle
Igazi csoda volt az, amikor
Little Richard énekelt
Little Richard énekelt

Fekete kezek és fekete arc
Richard Wayne Fennyman
Fekete, fekete, fekete hang
Little Richard énekel
Little Richard énekel”