Új elnöke lett a Magyar Írószövetségnek. Hazánk legrégebbi és legnagyobb tagságú irodalmi szervezete november 30-án tartotta meg tisztújító közgyűlését, ahol megválasztották az új ötvenhat fős választmány tagjait, illetve a választmány hat fős elnökséget és a szervezet elnökét. Az írószövetség új vezetője Erős Kinga kritikus, szerkesztő lett. 

Kép forrása

Tisztújítás
A Magyar Írószövetség szombati budapesti közgyűlésén a frissen megválasztott választmány huszonnyolc tagja szavazott Erős Kingára, tizenhárom fő tartózkodott, ketten pedig érvénytelenül szavaztak.  Az Írószövetség vezetéséért Erős Kinga mellett Madár János író, költő indult, ő azonban nem került be a választmányba, ezért az elnök személyéről tartott szavazáson már nem is vehetett részt.
Az elnökség tagja lett ugyanakkor Ekler Andrea, Király Zoltán, Lőrincz P. Gabriella, Mezey Katalin, Rózsássy Barbara, illetve Szentmártoni János, a leköszönő elnök. Az elnökség tagjait három évre választják, s a szabályok szerint a testületbe legalább egy negyven éven aluli alkotót be kell választani. A legfiatalabb elnökségi tag most Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai költő lett.
A közgyűlés ugyanakkor megválasztotta a szövetség örökös tagjait. Hárman – Dobozi Eszter, Kodolányi János és Kormos István – posztumusz nyerték el a rangos elismerést, mellettük Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Kiss Anna, Kiss Benedek és Kovács István lettek örökös tagok.

Kép forrása

Kritikus, irodalomszervező, szerkesztő
Az Írószövetség új elnöke, Erős Kinga kritikus, irodalomszervező, szerkesztő a fiatal erdélyi születésű alkotók közé tartozik. A 2007-ben Móricz Zsigmond, majd 2009-ben NKA alkotói ösztöndíjat elnyert szerző idén József Attila-díjat kapott. 2007-től 2011-ig a Magyar Napló Könyvszemle rovatának volt szerkesztője, valamint a Magyar Irodalom Zsebkönyvtára című könyvsorozatot szerkesztette. Most az Ózon című magazin rovatvezetője, a Kritikai Füzetek könyvsorozat szerkesztője és az Orpheusz Kiadó vezetője. Nézsán él, rendszeresen publikál hazai és határon túli folyóiratokban.
Egy tavalyi interjúban így nyilatkozott a kortárs magyar irodalomról: „Évek óta figyeltem a versek kiüresedésének tendenciáját, főleg a fiatalok és a középnemzedék körében. Talán, mert többen akarnak költők lenni annál, mint ahányan fáradtságot és időt szánnak rá, hogy a mesterségbeli fogásokat is elsajátítsák. Azt hiszik, ha valami versnek van tördelve, az akkor már vers. Sokan beleesnek abba a tévhitbe, hogy szabad verset könnyű írni, holott tudjuk, hogy nem így van. Mások bárgyún gügyögnek vagy egyszerűen zsonglőrködnek a szavakkal, de írásaik nélkülöznek bármiféle súlypontot. Mégis, vannak üdítő kivételek, nem is olyan kevesen, rájuk érdemes figyelni.”
Kérdésre válaszolva a prózairodalomról is elmondta véleményét: „A próza mintha korábban esett volna át ezeken a ragályos betegségeken. Már nem hat át mindent a posztmodern szöveg áhítata, s egyre több olyan mű születik, mely a nyelvi kidolgozottság mellett hangsúlyt fektet arra is, hogy igazán súlyos kérdéseket és témákat dolgozzon fel. Ezek a művek viszont újra kell, hogy hódítsák az olvasót az irodalom számára, mert lássuk be, sajnos a nem olvasóbarát szövegek miatt sok olvasót elvesztett a kortárs irodalom. Többen felismerték ennek a tévútnak a buktatóit és megpróbálnak nagyon ügyesen, kísérletező módon, akár a lírában, akár a prózában is, úgy újítani, hogy visszatérnek a legjobb hagyományainkhoz, és azokból merítve, hoznak létre új, a ma olvasóját megszólító művészi értékeket.”

Kép forrása

Folytatás és fiatalítás
Az irodalmi életünkkel kapcsolatos értő kritika arra mutat, hogy az új elnökasszonynak komoly elképzelései vannak az irodalomszervezés tennivalóival kapcsolatban. Erős Kinga a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy elnökként az elmúlt kilenc év munkáját kívánja folytatni, hiszen 2010-től titkárként, majd hat éve elnökségi tagként vett részt Írószövetség működtetésében. Így érthető módon tervei között a folytatás gondolata a legfontosabb. Tovább szeretné vinni a Szentmártoni János vezetése alatt megkezdődött reformfolyamatokat: az írók székházának felújítását, a szövetség elhelyezését a digitális térben, a szervezet megfiatalítását, a szakpolitikai, kultúrdiplomáciai feladatok hangsúlyos ellátását, valamint a különféle olvasásnépszerűsítő programokat.
Fontos feladatként emelte ki a Bajza utcai székház felújítását; a várhatóan több milliárd forintos beruházást új fenntartóként a Petőfi Irodalmi Múzeum bonyolítja majd, együttműködésben az Írószövetséggel.
Ugyanakkor új elemként jelenik meg az elnökasszony programjában a szervezet vidéki jelenlétének erősítése, illetve egy szociális bizottságot is jelentő kezdeményezés elindítása, amely a hátrányos helyzetű tagoknak nyújt majd segítséget.
Az új elnök folytatni szeretné az Írószövetség fiatalítását is, az idén létrehozott Debüt-díj –, amely évente három elsőkötetes alkotót jutalmaz egy-egy millió forinttal és írószövetségi tagsággal – fenntartása mellett Erős Kinga tervbe vette az Írószövetség junior írócsoportjának létrehozását is, ahová azok a fiatalok csatlakozhatnának, akik még nem teljesítik a belépés valamennyi feltételét.