Csütörtök délután a hagyományoknak megfelelően elkezdődött a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok. Az országos eseménysorozat ünnepélyes megnyitója Szekszárdon zajlott, ahol dr. Szemere Gabriella, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettese köszöntötte az ünnepet. A hétfőig tartó fővárosi programsorozatot Berg Judit író nyitotta meg a budapesti központi rendezvényen, a Vörösmarty téren. 

Kezdődik a Könyvhét
Katasztrófavédelem díszegyenruhába öltözött zenekara – valószínűleg éppen úgy, ahogyan jó kilencven évvel ezelőtt Supka Géza, a könyvhét ötletgazdája elképzelte – végig vonult a Váci utcán, és a Vörösmarty téren rövid koncertet adott a könyvek, könyvesek, de leginkább az olvasók tiszteletére. 
Van is ok a lelkesedésre, mert az idei könyvhétre több mint háromszáz új kiadvány, ötvenkilenc verses- és hetvenegy prózakötet jelent meg, a kiadók előálltak huszonöt esszégyűjteménnyel, huszonkét irodalomtudományi, huszonegy történelmi tizenegy szociológiai és filozófiai munkával, nyolc művészeti albummal és négy antológiával. Mindezekhez csatlakozik ötvenkét új gyerek- és ifjúsági könyv, amelyek a korábban kiadott kötetekkel együtt megvásárolhatók lesznek a könyvheti rendezvényeken.
A Vörösmarty téren ez alkalommal több mint száznyolcvan kiállító, hetvenhat magyarországi és tizenhat határon túli kiadó állított standot, az árusbódék előtt pedig dedikálások, könyvbemutatók, beszélgetések, zenés programok várják az olvasókat.

Mit adhat a mese?
A rendezvényt megnyitó József Attila-díjas írónő – nyilván azért mert ő leginkább meseíróként ismert – főleg a mese jelentőségét hangsúlyozta. Persze ide értett minden mesét, történetet, fantázia-szülte elbeszélést, függetlenül attól, hogy kicsiknek vagy nagyoknak szól. Emlékeztetett arra, hogy a 19. század végéig a mesék elsősorban a felnőtt közönségnek szóltak, a szájról szájra adott történetekben óriási tudásanyag gyűlt össze.
„A mesékből megtanulhatjuk, hogy kellő akarattal és elszántsággal bárkiből válhat hős, a céljaink eléréséért keményen meg kell küzdenünk, és nincs változás anélkül, hogy szimbolikusan vagy szó szerint útra ne kelnénk” – hangsúlyozta. Az írónő hozzátette: a gyerekkorban megismert mesék lenyomatát egész életünkben tovább hordozzuk.
„Ha gyerekként megtapasztaltuk kedvenc hősünkkel azonosulva, hogy képesek vagyunk legyőzni bármilyen akadályt, akkor felnőttként sokkal könnyebben tesszük meg ugyanezt. Ha gyerekként megtanultuk, hogy sosem szabad annyiban hagyni, felnőttként sem fogunk szó nélkül elmenni az igazságtalanság mellett” – fogalmazott Berg Judit.

Olvasóból humanista
Berg Judit azt is kiemelte, hogy a csütörtökön kezdődő könyvünnep üzenete olyasvalami: „olvassunk a gyerekeinknek, neveljük őket olvasóvá, hogy érdeklődő, gondolkodó, humánus felnőtté válhassanak”. Hangsúlyozta, hogy a meseírók, pedagógusok, könyvtárosok és szülők közös feladata, felelőssége és szívügye a mai fiatalok olvasóvá nevelése, amiben óriási szerepe és jelentősége van a gyermekirodalomnak. 
Valószínűleg efféle bíztatásra nem volt szüksége azoknak, akik számos budapesti helyszínen – a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Újbudán, a Kőrösi József sétányon, a belvárosi Aranytíz kulturális központban, a Rózsavölgyi Szalonban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, valamint a Design Terminálnál – megszervezték a könyvheti forgatagot. Természetesen a vidéki városok sem maradnak ki az országos rendezvénysorozatból. Esztergomban, Győrött, Nagykőrösön, Nyíregyházán, Szekszárdon, Szegeden és Sátoraljaújhelyen, de még a határon túl, Kolozsvárott is várják a kiadók, írók, szerzők a könyvbarátokat. 

Képek forrása