„Ezen a reggelen Fähmel első ízben volt vele udvariatlan, szinte goromba. Fél tizenkettő felé hívta fel a lányt, és már a hangja is baljóslatúan csengett; szokatlan volt ez a moduláció, és éppen mert szavai kifogástalanul udvariasak maradtak, még inkább ijesztette a hanglejtés: minden udvariasság egyetlen képletté zsugorodott ebben a hangban, mintha víz helyett H2O-t kínált volna neki.” (Doromby Károly fordítása) Heinrich Böll egyik leghíresebb könyvének, A biliárd fél tízkor című regénynek a kezdősorai ezek, s ha ez a történet véget is ér a magyar kiadásban a négyszáztizenkilencedik oldalon, most a Petőfi irodalmi Múzeumban nyílt tárlat gondoskodik a másik történet folytatásáról: Böll életútja egyes szakaszainak és munkássága három művének tükrében.

Kép forrása

Egy német író esetei Magyarországgal
Böll sok szálon kötődik Magyarországhoz, ezért is fontos, hogy megrendezésre kerülhetett a mostani tárlat. Nagy író szűk helyen is elfér, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Heinrich Böll – Német író magyar tüzértiszti köpenyben című kamarakiállítás, ahol az igényes elrendezés nem valami hatalmas térben, több szoba igénybevételével történt. 
S hogy mit kínál a tavaly száz éve született írót a magyar közönséghez még közelebb hozó, május hatodikáig látogatható kiállítás? Naplók, levelek, kéziratok, fényképek, idézetek teszik élővé az életmű egyes állomásait. Három mű áll a kiállítás középpontjában: az Ádám, hol voltál? című, amelyben sepsiszentgyörgyi, debreceni és szentesi katonakórházakban töltött időszakáról számol be Böll, meglehetősen pozitívan, ennyiben is kapcsolódva Magyarországhoz és a magyar lakta vidékekhez. Háborúellenességével és a béke melletti örökös állásfoglalásával a sokakban ellenérzést kiváltó író körülbelül összes műve ugyanazon kérdések köré szerveződik, nem véletlenül szokták őt a háború utáni német irodalom lelkiismeretének is hívni.

Kép forrása

Támadhatatlan morális tartás
A másik két könyv az Egy bohóc nézetei és a Magyarországon cenzúrázva kiadott Csoportkép hölggyel. Előbbi a nyolcvanas években jelent meg magyarul. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a magyar titkosrendőrség azért figyelt fel Heinrich Böllre, mert honoráriumát az egyik illegálisan működő civil szervezetnek, a Szegényeket Támogató Alapnak szánta. Böll tisztában volt az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségével, s jó kapcsolatot ápolt a rendszerváltást megelőző évtizedek magyar ellenzéki csoportjaival. Az Egy bohóc nézetei Böll nézőpontjáról, morális elköteleződéséről, a múlttal való állandó szembenézés érzékeny gesztusáról tesz tanúbizonyságot, eredeti és megkapó könyv, s a mai napig sok újdonságot kínál az olvasóknak. 

Kép forrása

Nem akármilyen dokumentumok
A Csoportkép hölggyel című regény iróniájában is páratlan, hogy csak egy finom hangolású idézettel szolgáljunk: „Az anyjának fogalma se volt róla, hogy mi bajt okoz azzal a kafkázással, nem tudta, hogy olyan ellentétes írókat, mint Kafka meg Brecht, nem lehet intenzíven olvastatni, mert a kettő együtt egyszerűen megemészthetetlen – és, mondja, minek kellett ezt még megtetézni Hölderlin szélsőséges pátoszával meg Trakl lenyűgözően dekadens lírájával?”
Böll magyarországi jelenlétének egy Görgey Gábor forgatta film állít emléket, ami szintén megtekinthető a kiállításon, valamint a könyvéről szóló rektori jelentés is érdekes dokumentuma a tárlatnak.
A Nobel-díjas Böll amellett, hogy rendkívüli író hírében állott, emberi magatartása is egy külön tárlat részét képezhetné, feddhetetlensége példaértékű, bátorságáról nem is beszélve.