Az ember tragédiája Tbilisziben
Zichy Mihály és Madách Imre művészete előtt tisztelegtek kedden a Tbilisziben megrendezett magyar napokon – mondta Kránitz Péter Pál, a Magyarország Grúziában című kiállítás kurátora.
Kép forrása
Minden grúz szívében él
A Tbiliszi Művészetek Palotájában könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitót rendeztek abból az alkalomból, hogy több mint harminc év után megjelent ismét Madách Imre műve, Az ember tragédiája grúz nyelven, Zichy Mihály illusztrációival díszítve. A kötetbemutatón Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár javasolta, hogy a kötet megjelenésének napja, december 5-e, a jövőben legyen a magyar szépirodalom idegen nyelvre ültetésének ünnepe, a műfordítás napja.
Megnyitották továbbá a Zichy Mihály illusztrációit bemutató tárlatot. Az intézmény igazgatója, Dzsabraili Szaszahlidan köszöntőjében arról beszélt, hogy Zichy Mihályt „minden grúz ismeri, és minden grúz szívében él.”
Kép forrása
A párducbőrös lovag
Földi Eszter művészettörténész, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy Grúziában Zichy Mihályt nemzeti hősként tisztelik, életművét tanítják az iskolákban. A legismertebb grúz hősi eposzt, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című művét ugyanis az ő képei illusztrálták, és magyarként a 19. század végi grúz alkotóművészet egyik meghatározó szereplője volt.
A magyar művész 1881-ben érkezet Tbiliszbe, ahol Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében meleg fogadtatásban részesült. Rajta keresztül baráti kapcsolatba került a grúz haladó értelmiség számos más képviselőjével. A Tariel illusztrálására is Csavcsavadze kérte fel Zichyt, aki önzetlenül, ingyen vállalta a feladatot. Munkája során azt is megtette, hogy élőképeket rendezett a Tigrisbőrös lovagból. Az óriási sikerű élőképek rendezésekor megismerkedett Grúzia nagy történelmi múltjával, nemzeti hagyományaival.
A kurátor hozzátette, a tárlat célja az, hogy a grúzok megismerjék a művész más munkáit is, ezért Arany János és Madách Imre balladáihoz készült illusztrációiból is láthatnak egy válogatást az érdeklődők.
Kép forrása
Zichy Mihály szobra
A nap folyamán megkoszorúzták Zichy Mihály szobrát. Kiss Sándor alkotását 1987-ben adományozta a magyar állam Grúziának. A tiszteletadáson Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész hegedűn játszotta el a himnuszt, majd Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet.
Az Ivane Dzsavakisvili Tbiliszi Állami Egyetemen Kránitz Péter Pál tartott előadást az erdélyi betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós életéről és grúziai betűmetszői munkásságáról. Az egyetem rektora, Giorgi Sarvasidze méltatta a két nép hosszú évszázadokra visszanyúló kulturális kapcsolatait, amelyre kiváló példa Zichy és Misztótfalusi életműve.
Kép forrása
Minden grúz szívében él
A Tbiliszi Művészetek Palotájában könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitót rendeztek abból az alkalomból, hogy több mint harminc év után megjelent ismét Madách Imre műve, Az ember tragédiája grúz nyelven, Zichy Mihály illusztrációival díszítve. A kötetbemutatón Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár javasolta, hogy a kötet megjelenésének napja, december 5-e, a jövőben legyen a magyar szépirodalom idegen nyelvre ültetésének ünnepe, a műfordítás napja.
Megnyitották továbbá a Zichy Mihály illusztrációit bemutató tárlatot. Az intézmény igazgatója, Dzsabraili Szaszahlidan köszöntőjében arról beszélt, hogy Zichy Mihályt „minden grúz ismeri, és minden grúz szívében él.”
Kép forrása
A párducbőrös lovag
Földi Eszter művészettörténész, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy Grúziában Zichy Mihályt nemzeti hősként tisztelik, életművét tanítják az iskolákban. A legismertebb grúz hősi eposzt, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című művét ugyanis az ő képei illusztrálták, és magyarként a 19. század végi grúz alkotóművészet egyik meghatározó szereplője volt.
A magyar művész 1881-ben érkezet Tbiliszbe, ahol Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében meleg fogadtatásban részesült. Rajta keresztül baráti kapcsolatba került a grúz haladó értelmiség számos más képviselőjével. A Tariel illusztrálására is Csavcsavadze kérte fel Zichyt, aki önzetlenül, ingyen vállalta a feladatot. Munkája során azt is megtette, hogy élőképeket rendezett a Tigrisbőrös lovagból. Az óriási sikerű élőképek rendezésekor megismerkedett Grúzia nagy történelmi múltjával, nemzeti hagyományaival.
A kurátor hozzátette, a tárlat célja az, hogy a grúzok megismerjék a művész más munkáit is, ezért Arany János és Madách Imre balladáihoz készült illusztrációiból is láthatnak egy válogatást az érdeklődők.
Kép forrása
Zichy Mihály szobra
A nap folyamán megkoszorúzták Zichy Mihály szobrát. Kiss Sándor alkotását 1987-ben adományozta a magyar állam Grúziának. A tiszteletadáson Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész hegedűn játszotta el a himnuszt, majd Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet.
Az Ivane Dzsavakisvili Tbiliszi Állami Egyetemen Kránitz Péter Pál tartott előadást az erdélyi betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós életéről és grúziai betűmetszői munkásságáról. Az egyetem rektora, Giorgi Sarvasidze méltatta a két nép hosszú évszázadokra visszanyúló kulturális kapcsolatait, amelyre kiváló példa Zichy és Misztótfalusi életműve.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból