Árpád vezér Egerben
Ha Eger eddig Dobó István, az egri nők, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor és a bikavér nevével csengett össze, mostantól nem árt új alapokra helyezni az Egerhez fűződő viszonyt, történt ugyanis, hogy Franco Nero, ismert olasz színész Egerbe látogatott, nem akármilyen szándékkal.
Egy olasz ínyenc
Eger pályázatot nyújtott be az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, idén március 21-én pedig a Magyar Hungarikum Bizottság az egri bikavért méltónak találta, hogy a hungarikumok közé vegye fel. És hogy mit keresett Egerben a világhírű olasz színész? A XXI. Egri Bikavér Ünnep díszvendégeként a pályázatot jött népszerűsíteni.
A városháza dísztermében az esemény okán megtartott, jó kedélyű sajtótájékoztatón Franco Nero elmesélte, hogy huszonöt évvel korábban vette kezdetét gyümölcsöző kapcsolata Magyarországgal, amikor is Koltay Gábor rendező felajánlotta neki, hogy Julianus barát című filmjében alakítsa az egyik szereplőt. „Mindig szívesen jövők ide vissza, nagyon jól érzem magam Magyarországon. Eger pedig egy olyan város, amit mindenkinek látnia kell” –fogalmazott Nero.
Amúgy hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy a Bikavér Ünnep díszvendégeként hívták meg a városba. „Véleményem szerint művészet és a bor szoros kapcsolatban állnak. Római otthonom falán látható egy kép Pablo Neruda költő szavaival: Ne higgy olyan embernek, aki nem iszik bort! Én is ehhez tartom magam” – tette mindehhez hozzá.
Eger a csodák városa
Mint kiderült, egyéb kötődése is van a borhoz. Nem rég az olasz sommelier-k tiszteletbeli elnökükké választották, egyik barátja pedig elnevezett róla egy bort, amivel egy nagyon rangos svájci versenyen csaknem négyezer induló között első helyezést ért el. A színésztől megtudtuk, a bor a tokaji bormúzeumban is fellelhető.
Koltai Lajos Kossuth-és Balázs Béla-díjas operatőr és rendező, a város által beadott pályázat művészeti vezetője hangsúlyozta, hogy évről évre egyre több köze van Egerhez, szinte már úgy tér vissza ide minden alkalommal, mintha haza jönne. Szerinte a város fantasztikus adottságokkal rendelkezik. „A pályázatban is hangsúlyozzuk, hogy fontos, hogy a fénynek legyen szerepe. Eger egy meleg fénnyel áldott város, ezért fel kell emelni és meg kell ragyogtatni. Aranybarna lézerfénnyel szeretnénk összekötni a kiemelkedő pontjait, kiemelve azokat a részleteket, amik mellett talán mindennap elmegyünk” – mondta el Koltai Lajos. A Kossuth-díjas operatőr szerint nagyon fontos a tudásanyag átadása, a fiatalok képzése is. A tervek szerint például mozicentrummá alakítanák át az Uránia mozit, ami úgy működne, mint egy kisebb egyetem. „Aki ide betér majd, nemcsak jó filmeket lát, hanem úgy távozhat, hogy egy kicsit többet tud majd a filmről” – hangsúlyozta.
Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Koltai Lajos saját hordót birtokol Egerben, Franco Nero pedig szőlőt, mert örökbe fogadott egy sor szőlőtőkét, így hamarosan az egri Franco Nero-bort is megkóstolhatják az ide látogató vendégek.
Nyitrai Zsolt meglátása szerint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerése jobban ráirányítaná a városra a nemzetközi figyelmet.
Kultúrát mindenkinek!
Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy az egri bor évszázados hagyományokkal büszkélkedhet, jelenlegi borászai is rangos elismerést vívtak ki magukat a borász szakmában. Tudvalevő, hogy mostanában egy országos borversenyen négy aranyéremből kettőt az egri Thummerer borászat nyert el. „Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán számunka az is nagyon fontos, hogy ne csak turisztikai attrakció legyünk, hanem arra is fokozottan figyeljünk, hogy mit tudunk adni a helybelieknek és a környéken lakóknak” – emelte ki a polgármester, hozzátéve azt is, hogy a stratégia részét képezi, hogy a gyerekek, a fiatalok és a nem rendszeres kultúrafogyasztók számára értéket közvetítsenek.
Eger mellett jelenleg hat magyar város, Gödöllő, Szombathely, Debrecen, Tokaj, Veszprém és Győr pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. A jelentkezés december 20-ig nyújtható be, eredményre pedig jövő év végén lehet számítani. Győzzön a legjobb!
Egy olasz ínyenc
Eger pályázatot nyújtott be az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, idén március 21-én pedig a Magyar Hungarikum Bizottság az egri bikavért méltónak találta, hogy a hungarikumok közé vegye fel. És hogy mit keresett Egerben a világhírű olasz színész? A XXI. Egri Bikavér Ünnep díszvendégeként a pályázatot jött népszerűsíteni.
A városháza dísztermében az esemény okán megtartott, jó kedélyű sajtótájékoztatón Franco Nero elmesélte, hogy huszonöt évvel korábban vette kezdetét gyümölcsöző kapcsolata Magyarországgal, amikor is Koltay Gábor rendező felajánlotta neki, hogy Julianus barát című filmjében alakítsa az egyik szereplőt. „Mindig szívesen jövők ide vissza, nagyon jól érzem magam Magyarországon. Eger pedig egy olyan város, amit mindenkinek látnia kell” –fogalmazott Nero.
Amúgy hatalmas megtiszteltetésnek érzi, hogy a Bikavér Ünnep díszvendégeként hívták meg a városba. „Véleményem szerint művészet és a bor szoros kapcsolatban állnak. Római otthonom falán látható egy kép Pablo Neruda költő szavaival: Ne higgy olyan embernek, aki nem iszik bort! Én is ehhez tartom magam” – tette mindehhez hozzá.
Eger a csodák városa
Mint kiderült, egyéb kötődése is van a borhoz. Nem rég az olasz sommelier-k tiszteletbeli elnökükké választották, egyik barátja pedig elnevezett róla egy bort, amivel egy nagyon rangos svájci versenyen csaknem négyezer induló között első helyezést ért el. A színésztől megtudtuk, a bor a tokaji bormúzeumban is fellelhető.
Koltai Lajos Kossuth-és Balázs Béla-díjas operatőr és rendező, a város által beadott pályázat művészeti vezetője hangsúlyozta, hogy évről évre egyre több köze van Egerhez, szinte már úgy tér vissza ide minden alkalommal, mintha haza jönne. Szerinte a város fantasztikus adottságokkal rendelkezik. „A pályázatban is hangsúlyozzuk, hogy fontos, hogy a fénynek legyen szerepe. Eger egy meleg fénnyel áldott város, ezért fel kell emelni és meg kell ragyogtatni. Aranybarna lézerfénnyel szeretnénk összekötni a kiemelkedő pontjait, kiemelve azokat a részleteket, amik mellett talán mindennap elmegyünk” – mondta el Koltai Lajos. A Kossuth-díjas operatőr szerint nagyon fontos a tudásanyag átadása, a fiatalok képzése is. A tervek szerint például mozicentrummá alakítanák át az Uránia mozit, ami úgy működne, mint egy kisebb egyetem. „Aki ide betér majd, nemcsak jó filmeket lát, hanem úgy távozhat, hogy egy kicsit többet tud majd a filmről” – hangsúlyozta.
Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Koltai Lajos saját hordót birtokol Egerben, Franco Nero pedig szőlőt, mert örökbe fogadott egy sor szőlőtőkét, így hamarosan az egri Franco Nero-bort is megkóstolhatják az ide látogató vendégek.
Nyitrai Zsolt meglátása szerint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerése jobban ráirányítaná a városra a nemzetközi figyelmet.
Kultúrát mindenkinek!
Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy az egri bor évszázados hagyományokkal büszkélkedhet, jelenlegi borászai is rangos elismerést vívtak ki magukat a borász szakmában. Tudvalevő, hogy mostanában egy országos borversenyen négy aranyéremből kettőt az egri Thummerer borászat nyert el. „Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán számunka az is nagyon fontos, hogy ne csak turisztikai attrakció legyünk, hanem arra is fokozottan figyeljünk, hogy mit tudunk adni a helybelieknek és a környéken lakóknak” – emelte ki a polgármester, hozzátéve azt is, hogy a stratégia részét képezi, hogy a gyerekek, a fiatalok és a nem rendszeres kultúrafogyasztók számára értéket közvetítsenek.
Eger mellett jelenleg hat magyar város, Gödöllő, Szombathely, Debrecen, Tokaj, Veszprém és Győr pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. A jelentkezés december 20-ig nyújtható be, eredményre pedig jövő év végén lehet számítani. Győzzön a legjobb!
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból