A Kohl-memoár egymillió eurós utóélete

Újabb pert nyert Helmut Kohl a visszaemlékezéseit papírra vető úgynevezett szellemíró ellen, a volt német kancellárnak csütörtökön rekordösszegű, egymillió eurós kártérítést ítéltek meg. 

Engedély nélkül

Magazinunkban annak idején Egy nemkívánatos memoár címmel számoltunk be az esetről.
A kölni tartományi bíróság döntése szerint Heribert Schwan súlyosan megsértette Helmut Kohl személyiségi jogait azzal, hogy a memoárszerkesztői, szellemírói szerepéből fakadó titoktartási kötelezettségén átlépve a volt kancellár engedélye nélkül jelentetett meg szó szerinti részleteket a vele folytatott beszélgetésekből.
A kártérítés hatszázezer euróval meghaladja a személyiségi jogok megsértéséért Németországban megállapított eddigi legnagyobb összegeket. A bíróság egyben megerősítette korábbi ítéletét, amely szerint nem szabad nyilvánosságra hozni a kifogásolt száztizenöt idézetet – számolt be az ügyről a távirati iroda.

Kohl-jegyzőkönyvek
Ugyanakkor a szerző és a kiadó bejelentette, hogy fellebbezéssel élnek a nem jogerős ítélet ellen. Álláspontjuk szerint a szerző nem szegte meg hallgatási és titoktartási kötelezettségét, mert a volt kancellár mindig külön megkérte, hogy kapcsolja ki magnóját, amikor valami olyasmit akart mondani, amit nem a nyilvánosságnak szán, és a kifogásolt idézetek esetében ez nem történt meg.
Heribert Schwan így hatszázharminc órányi anyagot rögzített a Helmut Kohllal 2001-2002-ben folytatott beszélgetésekből, és ezek alapján közös munkával három vaskos – egyenként több mint ezer oldalas – kötet készült a volt kancellár életútjáról. 
A politikus pályafutásának utolsó szakaszáról szóló kötet munkálatai közben Kohl – egy súlyos koponyasérülés után, 2009-ben – nézeteltérésbe került szellemírójával, és felmondta az együttműködést. Az 1994 utáni korszakot feldolgozó közös kötet így nem készült el. Schwan viszont megírta saját művét, ez A hagyaték: a Kohl-jegyzőkönyvek című könyv.

Kemény szavak
A kifogásolt idézetekben Kohl mindenekelőtt pártja, a jobbközép CDU két csoportját bírálta kemény szavakkal. Az egyik az a csoport, amely 1989 szeptemberében meg akarta buktatni. Köztük volt Christian Wulff volt államfő is, aki akkor a CDU alsó-szászországi vezetője volt. Kohl róla azt mondta, hogy „nagyon nagy áruló, ugyanakkor egy nulla”.
A másik csoportba azok tartoznak, akik szembefordultak vele, amikor 1999-ben kirobbant a pártot a története legsúlyosabb válságába taszító adománybotrány. Köztük volt a jelenlegi pártelnök-kancellár, Angela Merkel is. A hajdani NDK-ban felnőtt, a CDU-ban 1989 vége óta dolgozó politikusról Kohl egyebek között azt mondta, hogy kezdetben „nem tudott rendesen késsel-villával enni, a hivatalos vacsorákon többször rá kellett szólnom”.