Kár, hogy még nem jelent meg magyarul a Parag Khanna Connectography című kötete, mert óriási segítséget jelent gyakorló apukáknak. Mielőtt azonban félrekanyarodna ez a történet, sietve leszögezném: nem valami új pedagógiai elméletről van szó, hanem súlyos geopolitikai kérdésekről, globalizációról, technikai fejlődésről, világpolitikáról. 
Hogy mindezeknek mi közük van a gyermekneveléshez? Nos, arra is válaszolni fogok. 

Globális stratéga, világutazó, bestseller szerző
Mindenekelőtt azonban el kell mondanom, hogy a szerző néhány nap múlva, március 16-án a Corvinus Egyetemen tart előadást. A beharangozó szerint Khanna „globális stratéga, világutazó, bestseller szerző, akit az Esquire magazin a 21. század 75 legbefolyásosabb embere közé választott”. Az előadáson a 2016-ban megjelent Connectography című kötetről lesz szó, így akinek most sikerül felkeltenem az érdeklődését, az mindjárt el is mehet a rendezvényre. Itt mondom el, hogy a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációkat pedig az events@pageobudapest.hu címre várják a szervezők.
Talán röviden azt is érdemes most elmondani, hogy a „globális stratéga, világutazó, bestseller szerző” amúgy a valóságban a New America Foundation – egy technológiával és annak szakpolitikai hasznosításával foglalkozó csoport – vezető kutatója, valamint a Szingapúri Nemzeti Egyetem Lee Kuan Yew Közpolitikai Iskolájának adjunktusa. Korábban azonban volt elnöki tanácsadó, meg katonai-geopolitikai szakértő, de leginkább azért mégiscsak kutató. 

A globalizáció aranykorát éljük
Nos, Khanna elsősorban azt állítja, hogy mindenféle híreszteléssel, esetleg reménykedéssel szemben a globalizáció úgy terjeszkedik, mint valami óriás festékpaca. Megfékezhetetlen, és nem is nagyon ajánlatos az útjába állni. Hatására a világszintű kapcsolatok egyre összefogottabbak lesznek, tulajdonképpen az élet minden területén. 
A dolog hajtóanyaga természetesen a folyamatosan fejlődő technológia és állhatatosan bővülő innovációk, amelyek valamiféle hiper-globalizáció felé görgetik a világot. Khanna szerint valójában a globalizáció aranykorát éljük, de még az is lehet, hogy a java előttünk van… 
Mindennek természetesen lesz egy csomó hatása, amelyek felett tetszés szerint örülhetünk, vagy bánkódhatunk. Az összekapcsolódás hatására a termelők és a munkaerő szabadabban áramolhat, ami hosszú távon a bérek, termelési költségek, a szabályozás, illetve a színvonal kiegyenlítődéséhez is vezet, amely az elmaradott régiók számára felzárkózási lehetőséget jelent. A fejletteknek meg nagyjából azt, hogy jönnek a migránsok… 

Hatalom és befolyás
Fő témája mindezek után vagy mindezek tükrében a geopolitika. Úgy véli, hogy a közeli jövőben a határok végképp elvesztették jelentőségüket, a földrajzi atlaszokból és térképekről ismert politikai határok ideje végérvényesen leáldozott. A területi integritás kérdése helyett az érdekek érvényesítésének lehetősége válik kulcskérdéssé. Szerzőnk szerint az egyre szorosabbra fonódó kapcsolati hálók, infrastrukturális, kereskedelmi, internetes, emberek-közötti, kereslet-kínálaton alapuló hálózatok befolyásolása sokkal meghatározóbb elemei lesznek a hatalomnak, mint a hadseregek. Oroszország nem azért annektálta Krímet, mert a régi szovjet határokat akarja visszaállítani, és Kína sem területi elvek miatt ragaszkodik a Dél-kínai-tengeren a maga befolyásához, hanem azért, hogy az ott húzódó infrastruktúra és energiaforrások felett befolyást szerezzen.
S mindez úgy kapcsolódik a gyermekneveléshez, hogy serdülő fiam egy időben minduntalan azzal ostromolt, hogy miképpen lehetne visszahódítani Erdélyt meg a Felvidéket… Nos, az az apa, aki elolvassa – egyelőre angolul – Parag Khanna könyvét, egészen világosan el tudja mondani a lelkes kis irredentának: manapság már nem a területi elv határozza meg a világpolitikai sikert, s kudarcot.