Száz, kétszáz, ötszáz
Évfordulókban gazdag esztendő előtt állunk, olyannyira, hogy a tegnapi nappal, azaz január elsejével már meg is kezdődött az Arany János-emlékév, de nemzeti költőnk irodalmi és közéleti munkásságához kapcsolódó eseménysorozaton túl más megemlékezések is várnak ránk: az UNESCO Kodály Zoltán 1967-es halálának ötvenedik évfordulójára fog emlékezni és emlékeztetni, és akkor még egy szót sem szóltunk az ötszáz esztendeje kezdődött reformációról, amivel kapcsolatban ugyancsak komoly rendezvényekre számíthatunk.
Arany-emlékév kezdődött
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára korábban úgy fogalmazottt, hogy „a 2017-es év, Arany János születésének kétszázadik évfordulója a magyar nemzeti emlékezet szempontjából nyilvánvalóan kiemelt fontosságú esemény, azzá kell tennünk közösen.” Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Arany Jánosra nem csupán úgy kell emlékezni, mint aki a magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja, személyisége, alkotója volt, hanem úgy is, mint aki a Kisfaludy Társaság vezetőjeként az egyik legjelentősebb irodalomszervező és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárként pedig példás tudományszervező személyisége lehetett a maga korának.
Száz évvel ezelőtt a centenárium alkalmából a Nyugat folyóirat egész lapszámot szentelt Arany emlékezetének, de már halála után három évvel létrehozták a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd hamarosan Stróbl Alajos ma is látható három és fél méter magas bronzszobrát is felállította az utókor a Nemzeti Múzeum kertjében. Nyilvánvaló, fogalmazott az államtitkár, hogy a 2017-es év is erőteljes emlékezetsorozatnak fog otthont adni.
Ötszáz éves a reformáció
Hasonlóan nagy volumenű rendezvénysorozatra számíthatunk Luther Márton fél évezreddel ezelőtti fellépésével kapcsolatban is. A reformáció kezdetére nem csupán az érintett egyházak hívei fognak emlékezni, hiszen a hitújítás az egész magyar irodalomra, könyvkultúrára felrázó hatással volt. Tulajdonképpen akkor született a magyar olvasáskultúra.
Az sem mellékes, hogy 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. A tervezett programok között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő és az uralkodó személyét közvetítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezik még a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását és terjesztését.
Ugyancsak emlékezhetünk polgári történelmünknek nagyjelentőségű eseményére, százötven éve, 1867-ben történt a kiegyezés, melynek során I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció megállapodott az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatok rendezéséről.
Szabó Magdától Mária Teréziáig
A nagy események mellett számos jeles magyarnak lesz kerek, vagy többé-kevésbé kerek évfordulója. Száz esztendeje született Devecseri Gábor író, költő, műfordító (1917-1971), Gimes Miklós újságíró, publicista (1917-1958), Szabó Magda író (1917-2007). Százhúsz éve született Hamvas Béla író, esszéista (1897-1968), Kerényi Károly klasszika-filológus, vallástörténész (1897-1973), Sinka István író, költő (1897-1969), Szathmári Sándor gépészmérnök, író, műfordító (1897-1974), Tamási Áron erdélyi író (1897-1966), Vaszary Gábor író (1897-1985) és Veres Péter író (1897-1970). Százhuszonöt évvel ezelőtt olyan jeles személyiségek születtek, mint Hauser Arnold művészettörténész, szociológus (1892-1978), Kosáryné Réz Lola író, műfordító (1892-1984). Százhetvenöt éve jött világra Csiky Gergely r.k. pap, drámaíró (1842-1891), Eötvös Károly ügyvéd, író (1842-1916), Rákosi Jenő író, dramaturg, színigazgató (1842-1929). És Arannyal együtt, kétszáz esztendeje született Tompa Mihály református lelkész, költő (1817-1868), Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő, illetve Trefort Ágoston jogász, publicista (1817-1888). Végül idén lenne háromszáz éves Mária Terézia (1717-1780) magyar királynő, akinek egyebek mellett a hazai közoktatás születését is köszönhetjük.
Arany-emlékév kezdődött
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára korábban úgy fogalmazottt, hogy „a 2017-es év, Arany János születésének kétszázadik évfordulója a magyar nemzeti emlékezet szempontjából nyilvánvalóan kiemelt fontosságú esemény, azzá kell tennünk közösen.” Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Arany Jánosra nem csupán úgy kell emlékezni, mint aki a magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja, személyisége, alkotója volt, hanem úgy is, mint aki a Kisfaludy Társaság vezetőjeként az egyik legjelentősebb irodalomszervező és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárként pedig példás tudományszervező személyisége lehetett a maga korának.
Száz évvel ezelőtt a centenárium alkalmából a Nyugat folyóirat egész lapszámot szentelt Arany emlékezetének, de már halála után három évvel létrehozták a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd hamarosan Stróbl Alajos ma is látható három és fél méter magas bronzszobrát is felállította az utókor a Nemzeti Múzeum kertjében. Nyilvánvaló, fogalmazott az államtitkár, hogy a 2017-es év is erőteljes emlékezetsorozatnak fog otthont adni.
Ötszáz éves a reformáció
Hasonlóan nagy volumenű rendezvénysorozatra számíthatunk Luther Márton fél évezreddel ezelőtti fellépésével kapcsolatban is. A reformáció kezdetére nem csupán az érintett egyházak hívei fognak emlékezni, hiszen a hitújítás az egész magyar irodalomra, könyvkultúrára felrázó hatással volt. Tulajdonképpen akkor született a magyar olvasáskultúra.
Az sem mellékes, hogy 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. A tervezett programok között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő és az uralkodó személyét közvetítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezik még a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását és terjesztését.
Ugyancsak emlékezhetünk polgári történelmünknek nagyjelentőségű eseményére, százötven éve, 1867-ben történt a kiegyezés, melynek során I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció megállapodott az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatok rendezéséről.
Szabó Magdától Mária Teréziáig
A nagy események mellett számos jeles magyarnak lesz kerek, vagy többé-kevésbé kerek évfordulója. Száz esztendeje született Devecseri Gábor író, költő, műfordító (1917-1971), Gimes Miklós újságíró, publicista (1917-1958), Szabó Magda író (1917-2007). Százhúsz éve született Hamvas Béla író, esszéista (1897-1968), Kerényi Károly klasszika-filológus, vallástörténész (1897-1973), Sinka István író, költő (1897-1969), Szathmári Sándor gépészmérnök, író, műfordító (1897-1974), Tamási Áron erdélyi író (1897-1966), Vaszary Gábor író (1897-1985) és Veres Péter író (1897-1970). Százhuszonöt évvel ezelőtt olyan jeles személyiségek születtek, mint Hauser Arnold művészettörténész, szociológus (1892-1978), Kosáryné Réz Lola író, műfordító (1892-1984). Százhetvenöt éve jött világra Csiky Gergely r.k. pap, drámaíró (1842-1891), Eötvös Károly ügyvéd, író (1842-1916), Rákosi Jenő író, dramaturg, színigazgató (1842-1929). És Arannyal együtt, kétszáz esztendeje született Tompa Mihály református lelkész, költő (1817-1868), Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő, illetve Trefort Ágoston jogász, publicista (1817-1888). Végül idén lenne háromszáz éves Mária Terézia (1717-1780) magyar királynő, akinek egyebek mellett a hazai közoktatás születését is köszönhetjük.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból