A hazugság fája a fődíjas
Frances Hardinge, a The Lie Tree című gyerekeknek szóló regény szerzőjének ítélték a tekintélyes brit Costa Könyvdíj fődíját. Az elsimrést megköszönve a meglepett írónő úgy fogalmazott: „Igazán fantasztikus most gyerekeknek és fiataloknak szóló regényt írni”.
Győztes viktoriánus krimi
A Costa Book Awards öt kategóriában díjazza a könyveket: regény, első regény, életrajz, költészet és gyermekkönyv mezőnyben. A kategóriák győztesei közül kerül ki az abszolút nyertes. Az év könyve versenyt idén Frances Hardinge kötete nyerte – számolt be róla a BBC News.
A díj történetében egyébként Hardinge műve a második, amely gyermekkönyvként elnyerte a Costa év könyve díját. 2002-ben Philip Pullman A borostyán látcső című gyerekregénye lett elsőként az abszolút győztes ebből a kategóriából.
A zsűri indoklása szerint Hardinge viktoriánus krimije minden korosztályt magával ragad. „Részben horror, részben detektívregény, részint történelmi, részint fantasztikus történet nagyszerű főhőssel és elbeszélői feszültséggel” – méltatta a testület elnöke, James Heneage a művet, hozzáfűzve, hogy szerinte az letehetetlen, egyhuzamban végig lehet olvasni.
A hetedik regény
Frances Hardinge Kentben nőtt fel, és Oxfordban tanult irodalmat. Sokáig ott is élt, de ma már Isleworth az otthona a negyvenhárom éves írónőnek. Gyerekkorát egy magányosan álló, hatalmas, régi házban töltötte egy furcsa falucska szélén. Saját bevallása szerint a különös környezet már fiatal korától kezdve arra inspirálta, hogy mágikus, rejtélyes történetekben dolgozza föl benyomásait.
Első regénye, Fly By Night 2006 megnyerte a Branford Boase-Díjat és könyvei, novellái azóta is sorban nyerik a kisebb-nagyobb díjakat.
A The Lie Tree (A hazugság fája) a szerző hetedik regénye. A könyv főhőse a tizennégy éves Faith Sunderly, akinek szülei elhagyják Angliát és egy távoli szigetre költöznek, hogy elmeneküljenek egy botrány elől. Amikor apja titokzatos körülmények között meghal, Faith elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Rátalál egy különös fára, amely elsuttogott hazugságokkal táplálkozik.
Háború, tudomány, szonett
A Costa Könyvdíjra az Egyesült Királyságban és Írországban élő írók pályázhatnak, az egyes kategóriákban háromezer fontos (egymillió kétszáznegyvenezer forint) pénzjutalom jár a győztesnek. Az év könyve díj kíséretében harmincezer fontot (közel tizenkét és fél millió forintot) vehet át az abszolút győztes.
Christopher Rogers, a Costa igazgatója szerint rendkívül jó színvonalú munkák, tehetséges szerzők könyvei közül válogathattak idén. Az egyes kategóriák győzteseit már január elején kihirdették. A fikciós prózák közül Kate Atkinson háborúról és annak utóhatásairól szóló, A God in Ruins című regénye kapta az elismerést, az elsőregényesek mezőnyében Andrew Michael Hurley krimije, a The Loney nyert. Az életrajzi kötetek versenyében Andrea Wulf Alexander von Humboldt tudósról szóló kötete, a The Invention of Nature: The Adventures of Alexander Von Humboldt, The Lost Hero of Science győzött. A költészeti kategóriában Don Paterson negyven szonettje kapta a díjat.
Tavaly Helen Macdonald H is for Hawk című önéletrajzi írásának ítélték oda a Costa Book Awards fődíját.
Győztes viktoriánus krimi
A Costa Book Awards öt kategóriában díjazza a könyveket: regény, első regény, életrajz, költészet és gyermekkönyv mezőnyben. A kategóriák győztesei közül kerül ki az abszolút nyertes. Az év könyve versenyt idén Frances Hardinge kötete nyerte – számolt be róla a BBC News.
A díj történetében egyébként Hardinge műve a második, amely gyermekkönyvként elnyerte a Costa év könyve díját. 2002-ben Philip Pullman A borostyán látcső című gyerekregénye lett elsőként az abszolút győztes ebből a kategóriából.
A zsűri indoklása szerint Hardinge viktoriánus krimije minden korosztályt magával ragad. „Részben horror, részben detektívregény, részint történelmi, részint fantasztikus történet nagyszerű főhőssel és elbeszélői feszültséggel” – méltatta a testület elnöke, James Heneage a művet, hozzáfűzve, hogy szerinte az letehetetlen, egyhuzamban végig lehet olvasni.
A hetedik regény
Frances Hardinge Kentben nőtt fel, és Oxfordban tanult irodalmat. Sokáig ott is élt, de ma már Isleworth az otthona a negyvenhárom éves írónőnek. Gyerekkorát egy magányosan álló, hatalmas, régi házban töltötte egy furcsa falucska szélén. Saját bevallása szerint a különös környezet már fiatal korától kezdve arra inspirálta, hogy mágikus, rejtélyes történetekben dolgozza föl benyomásait.
Első regénye, Fly By Night 2006 megnyerte a Branford Boase-Díjat és könyvei, novellái azóta is sorban nyerik a kisebb-nagyobb díjakat.
A The Lie Tree (A hazugság fája) a szerző hetedik regénye. A könyv főhőse a tizennégy éves Faith Sunderly, akinek szülei elhagyják Angliát és egy távoli szigetre költöznek, hogy elmeneküljenek egy botrány elől. Amikor apja titokzatos körülmények között meghal, Faith elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Rátalál egy különös fára, amely elsuttogott hazugságokkal táplálkozik.
Háború, tudomány, szonett
A Costa Könyvdíjra az Egyesült Királyságban és Írországban élő írók pályázhatnak, az egyes kategóriákban háromezer fontos (egymillió kétszáznegyvenezer forint) pénzjutalom jár a győztesnek. Az év könyve díj kíséretében harmincezer fontot (közel tizenkét és fél millió forintot) vehet át az abszolút győztes.
Christopher Rogers, a Costa igazgatója szerint rendkívül jó színvonalú munkák, tehetséges szerzők könyvei közül válogathattak idén. Az egyes kategóriák győzteseit már január elején kihirdették. A fikciós prózák közül Kate Atkinson háborúról és annak utóhatásairól szóló, A God in Ruins című regénye kapta az elismerést, az elsőregényesek mezőnyében Andrew Michael Hurley krimije, a The Loney nyert. Az életrajzi kötetek versenyében Andrea Wulf Alexander von Humboldt tudósról szóló kötete, a The Invention of Nature: The Adventures of Alexander Von Humboldt, The Lost Hero of Science győzött. A költészeti kategóriában Don Paterson negyven szonettje kapta a díjat.
Tavaly Helen Macdonald H is for Hawk című önéletrajzi írásának ítélték oda a Costa Book Awards fődíját.
Egypercesek
Ádvent a múzeumban
Adventi programok a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban