Nemzeti kultúra, nemzeti mítosz, globális átalakulás
Megkezdődött a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye, a 43. Tokaji Írótábor. A szerdán megnyitott és péntekig tartó tanácskozás során ebben az évben a nemzeti identitás és a globalizáció kérdéseit járják körül a résztvevők.
Óvatos rendszerkritika, heves viták
Az írótábor kezdettől fogva identitásképző és -erősítő szerepet töltött be, nem csupán az írók, de rajtuk keresztül a társadalom életében is – fogalmazta meg a konferencia lényegét Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a hagyományos helyszínen, a Rákóczi-pincében megtartott megnyitón.
Első alkalommal 1972-ben rendezték meg a hazai írótalálkozót, s az első évek óvatos rendszerkritikai, a legsúlyosabb társadalmi problémákra rámutató konferenciái után – főként a 80-as években – újra lehetőség nyílt az elhallgatás és elhallgattatás felszámolására, az igazság nem veszélytelen keresésére, a nemzeti önismeret és önbecsülés visszaszerzésére, s mindezzel Tokaj sok-sok birodalmi hazugság falán ütött jól látható rést – foglalta össze a múlt eredményeit az írószövetség elnöke. Hangsúlyozta, hogy az írótábor hozzájárult a diktatúra felszámolásának előkészületéhez, a változások szükségességének megfogalmazásához, és töretlenül teszi a dolgát a rendszerváltás óta is. Az elnök úgy vélte, hogy a jó irányt az időként heves viták viharai is igazolják, de Tokaj bárkája ellenáll a magasra csapó hullámoknak, menti tovább az értékes gondolatokat, egy jobb és nemesebb világ fogantatásához.
Mítosztalan kor
Ebben az esztendőben korunk egyik legizgalmasabb kérdésével, a nemzeti kultúra, a nemzeti mítosz és a globális átalakulás kapcsolatát vizsgálja a tanácskozás. Szentmártoni János a témák jelentőségéről elmondta: a mítoszt, az idők méhéből fakadó eredettörténetet nem lehet kiradírozni egy nemzet kollektív tudattalanjából annak ellenére sem, hogy a huszadik század második felében jelentős kísérletek történtek annak érdekében, hogy a magyarok az emlékét is elfelejtsék annak, honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
Az írószövetség elnöke rámutatott arra is, hogy sajnos a nemzeti identitásban végbe menő romboló folyamatok mértékét ma még nehezen lehet felmérni, mivel a rendszerváltozás nem vetett véget a pusztulásnak, csak új mederbe, a globalizáció medrébe terelte azt. Ezzel, ha tetszik, ha nem, kezdeni kell valamit, mert úgy tűnhet, hogy szellemi értelemben ez a végső csapás a magyarság lelki-spirituális erejének végső kioltására – fogalmazott.
Bár tény – szögezte le Szentmártoni –, hogy mítosztalan korban élünk, ez nem jelenti azt, hogy múltunkat, történelmünket, hőseinket is mítosztalanítani kellene. A rideg számok, a virtuális valóságok és a nihilizmus szülte céltalan élethabzsolás azt a látszatot kelti, mintha azt hinnénk, hogy a valósággal való szembenézésnek ez – mármint a mítosztalanítás – az egyetlen formája. Ugyanakkor – hangsúlyozta az elnök – éppen a Tokaji Írótábor gazdag hagyományai és jövője a garancia arra, hogy ne legyen ok a pesszimizmusra.
Közös múlt, közös jövő
Az írótábor résztevői a nemzeti identitás problémáit látva idén arra keresik a választ, hogy tisztában van-e a magyarság a kulturális és hitbéli gyökereivel, képes lesz-e hagyományait átmenteni a huszonegyedik századba, illetve milyen mértékű szervezőerővel bír még a művészet és a vallás, a közös múlt tanulmányozása napjainkban.
A témát az irodalom mellett a néprajz, a történettudomány, az antropológia nézőpontjából, társadalmi és lélektani szempontból vizsgálják meg, több mint negyven előadó és számos civil érdeklődő részvételével. A tábor vendége lesz például Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Hoppál Mihály néprajzkutató, a délelőtti és délutáni plenáris üléseken nyelvészeti, a határon túli és a filozófiai munkacsoportokban számos kiselőadást tartanak.
A Tokaji Esték sorozat keretében alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest, kiállítás és hangverseny várja az érdeklődőket, a kísérő rendezvényeken fiatal alkotó mutatkoznak be. A résztvevők, a nagy elődök előtt fejet hajtó hagyományt folytatva ebben az évben Nagy László születésének kilencvenedik és Németh László halálának negyvenedik évfordulójáról is megemlékeznek.
Óvatos rendszerkritika, heves viták
Az írótábor kezdettől fogva identitásképző és -erősítő szerepet töltött be, nem csupán az írók, de rajtuk keresztül a társadalom életében is – fogalmazta meg a konferencia lényegét Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a hagyományos helyszínen, a Rákóczi-pincében megtartott megnyitón.
Első alkalommal 1972-ben rendezték meg a hazai írótalálkozót, s az első évek óvatos rendszerkritikai, a legsúlyosabb társadalmi problémákra rámutató konferenciái után – főként a 80-as években – újra lehetőség nyílt az elhallgatás és elhallgattatás felszámolására, az igazság nem veszélytelen keresésére, a nemzeti önismeret és önbecsülés visszaszerzésére, s mindezzel Tokaj sok-sok birodalmi hazugság falán ütött jól látható rést – foglalta össze a múlt eredményeit az írószövetség elnöke. Hangsúlyozta, hogy az írótábor hozzájárult a diktatúra felszámolásának előkészületéhez, a változások szükségességének megfogalmazásához, és töretlenül teszi a dolgát a rendszerváltás óta is. Az elnök úgy vélte, hogy a jó irányt az időként heves viták viharai is igazolják, de Tokaj bárkája ellenáll a magasra csapó hullámoknak, menti tovább az értékes gondolatokat, egy jobb és nemesebb világ fogantatásához.
Mítosztalan kor
Ebben az esztendőben korunk egyik legizgalmasabb kérdésével, a nemzeti kultúra, a nemzeti mítosz és a globális átalakulás kapcsolatát vizsgálja a tanácskozás. Szentmártoni János a témák jelentőségéről elmondta: a mítoszt, az idők méhéből fakadó eredettörténetet nem lehet kiradírozni egy nemzet kollektív tudattalanjából annak ellenére sem, hogy a huszadik század második felében jelentős kísérletek történtek annak érdekében, hogy a magyarok az emlékét is elfelejtsék annak, honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
Az írószövetség elnöke rámutatott arra is, hogy sajnos a nemzeti identitásban végbe menő romboló folyamatok mértékét ma még nehezen lehet felmérni, mivel a rendszerváltozás nem vetett véget a pusztulásnak, csak új mederbe, a globalizáció medrébe terelte azt. Ezzel, ha tetszik, ha nem, kezdeni kell valamit, mert úgy tűnhet, hogy szellemi értelemben ez a végső csapás a magyarság lelki-spirituális erejének végső kioltására – fogalmazott.
Bár tény – szögezte le Szentmártoni –, hogy mítosztalan korban élünk, ez nem jelenti azt, hogy múltunkat, történelmünket, hőseinket is mítosztalanítani kellene. A rideg számok, a virtuális valóságok és a nihilizmus szülte céltalan élethabzsolás azt a látszatot kelti, mintha azt hinnénk, hogy a valósággal való szembenézésnek ez – mármint a mítosztalanítás – az egyetlen formája. Ugyanakkor – hangsúlyozta az elnök – éppen a Tokaji Írótábor gazdag hagyományai és jövője a garancia arra, hogy ne legyen ok a pesszimizmusra.
Közös múlt, közös jövő
Az írótábor résztevői a nemzeti identitás problémáit látva idén arra keresik a választ, hogy tisztában van-e a magyarság a kulturális és hitbéli gyökereivel, képes lesz-e hagyományait átmenteni a huszonegyedik századba, illetve milyen mértékű szervezőerővel bír még a művészet és a vallás, a közös múlt tanulmányozása napjainkban.
A témát az irodalom mellett a néprajz, a történettudomány, az antropológia nézőpontjából, társadalmi és lélektani szempontból vizsgálják meg, több mint negyven előadó és számos civil érdeklődő részvételével. A tábor vendége lesz például Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Hoppál Mihály néprajzkutató, a délelőtti és délutáni plenáris üléseken nyelvészeti, a határon túli és a filozófiai munkacsoportokban számos kiselőadást tartanak.
A Tokaji Esték sorozat keretében alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest, kiállítás és hangverseny várja az érdeklődőket, a kísérő rendezvényeken fiatal alkotó mutatkoznak be. A résztvevők, a nagy elődök előtt fejet hajtó hagyományt folytatva ebben az évben Nagy László születésének kilencvenedik és Németh László halálának negyvenedik évfordulójáról is megemlékeznek.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból