Nemzeti kultúra, nemzeti mítosz, globális átalakulás

Megkezdődött a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye, a 43. Tokaji Írótábor. A szerdán megnyitott és péntekig tartó tanácskozás során ebben az évben a nemzeti identitás és a globalizáció kérdéseit járják körül a résztvevők.

Óvatos rendszerkritika, heves viták

Az írótábor kezdettől fogva identitásképző és -erősítő szerepet töltött be, nem csupán az írók, de rajtuk keresztül a társadalom életében is – fogalmazta meg a konferencia lényegét Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a hagyományos helyszínen, a Rákóczi-pincében megtartott megnyitón.
Első alkalommal 1972-ben rendezték meg a hazai írótalálkozót, s az első évek óvatos rendszerkritikai, a legsúlyosabb társadalmi problémákra rámutató konferenciái után – főként a 80-as években – újra lehetőség nyílt az elhallgatás és elhallgattatás felszámolására, az igazság nem veszélytelen keresésére, a nemzeti önismeret és önbecsülés visszaszerzésére, s mindezzel Tokaj sok-sok birodalmi hazugság falán ütött jól látható rést – foglalta össze a múlt eredményeit az írószövetség elnöke. Hangsúlyozta, hogy az írótábor hozzájárult a diktatúra felszámolásának előkészületéhez, a változások szükségességének megfogalmazásához, és töretlenül teszi a dolgát a rendszerváltás óta is. Az elnök úgy vélte, hogy a jó irányt az időként heves viták viharai is igazolják, de Tokaj bárkája ellenáll a magasra csapó hullámoknak, menti tovább az értékes gondolatokat, egy jobb és nemesebb világ fogantatásához.

Mítosztalan kor
Ebben az esztendőben korunk egyik legizgalmasabb kérdésével, a nemzeti kultúra, a nemzeti mítosz és a globális átalakulás kapcsolatát vizsgálja a tanácskozás. Szentmártoni János a témák jelentőségéről elmondta: a mítoszt, az idők méhéből fakadó eredettörténetet nem lehet kiradírozni egy nemzet kollektív tudattalanjából annak ellenére sem, hogy a huszadik század második felében jelentős kísérletek történtek annak érdekében, hogy a magyarok az emlékét is elfelejtsék annak, honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
Az írószövetség elnöke rámutatott arra is, hogy sajnos a nemzeti identitásban végbe menő romboló folyamatok mértékét ma még nehezen lehet felmérni, mivel a rendszerváltozás nem vetett véget a pusztulásnak, csak új mederbe, a globalizáció medrébe terelte azt. Ezzel, ha tetszik, ha nem, kezdeni kell valamit, mert úgy tűnhet, hogy szellemi értelemben ez a végső csapás a magyarság lelki-spirituális erejének végső kioltására – fogalmazott.
Bár tény – szögezte le Szentmártoni –, hogy mítosztalan korban élünk, ez nem jelenti azt, hogy múltunkat, történelmünket, hőseinket is mítosztalanítani kellene. A rideg számok, a virtuális valóságok és a nihilizmus szülte céltalan élethabzsolás azt a látszatot kelti, mintha azt hinnénk, hogy a valósággal való szembenézésnek ez – mármint a mítosztalanítás – az egyetlen formája. Ugyanakkor – hangsúlyozta az elnök – éppen a Tokaji Írótábor gazdag hagyományai és jövője a garancia arra, hogy ne legyen ok a pesszimizmusra.

Közös múlt, közös jövő
Az írótábor résztevői a nemzeti identitás problémáit látva idén arra keresik a választ, hogy tisztában van-e a magyarság a kulturális és hitbéli gyökereivel, képes lesz-e hagyományait átmenteni a huszonegyedik századba, illetve milyen mértékű szervezőerővel bír még a művészet és a vallás, a közös múlt tanulmányozása napjainkban.
A témát az irodalom mellett a néprajz, a történettudomány, az antropológia nézőpontjából, társadalmi és lélektani szempontból vizsgálják meg, több mint negyven előadó és számos civil érdeklődő részvételével. A tábor vendége lesz például Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Hoppál Mihály néprajzkutató, a délelőtti és délutáni plenáris üléseken nyelvészeti, a határon túli és a filozófiai munkacsoportokban számos kiselőadást tartanak.
A Tokaji Esték sorozat keretében alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest, kiállítás és hangverseny várja az érdeklődőket, a kísérő rendezvényeken fiatal alkotó mutatkoznak be. A résztvevők, a nagy elődök előtt fejet hajtó hagyományt folytatva ebben az évben Nagy László születésének kilencvenedik és Németh László halálának negyvenedik évfordulójáról is megemlékeznek.