Kilencvenkét éves korában, 2015. augusztus 25-én, kedden elhunyt Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, a Rozsdatemető és a Jó estét nyár, jó estét szerelem szerzője – közölte a Vígszínház csütörtökön.

Kisemberek krónikása
„Minden, amit írtam, írok, kísérlet. Hétköznapi sorsokon át próbálom elmondani minden fájdalmát, gyötrelmét, zavarát, szeretetét, áldozatát, spontán örömeit, váratlan katasztrófáit annak a fajta életnek, amelyet többségük él.” – idézi a Vígszínház közleménye az író egyik utolsó interjúját.
Az idézet találó, az összefoglalás pontos. Fejes Endre műveiben precízen adta vissza az élet hétköznapi nehézségeit, örömeit, s egyedi történeteiben mindannyiunk történetei kerekednek egésszé.
Az író Budapesten, a Józsefvárosban született 1923-ban. A négy polgári osztály elvégzése után szabóinasnak, majd vasesztergályosnak tanult. 1944-ben besorozták, de megszökött és Budapesten bujkált. A háború után különböző nyugat-európai országokban dolgozott, volt bányász, volt gyári munkás, majd itthon, Angyalföldön, esztergályos. 1951-ben tiltott határátlépési kísérletért Kistarcsára internálták, szabadulása után segédmunkás lett, majd ismét esztergályos.
Írásai kezdetben irodalmi folyóiratokban jelentek meg, ezeket később, 1958-ban összegyűjtötte, s két kötetbe rendezve adatta ki 1966-ban. A hazudósban és a Vidám cimborákban ugyanazokat a kérdésekre kereste a választ, amelyek után egész életében kutatott: felelős-e az ember azért, ha a létfeltételek szorításában beszűkül, és lassan elveszíti értékeit?

Mindennapok tragédiái
Igazi irodalmi sikert az 1962-es Téli Könyvvásár szenzációja hozta el számára. Az ekkor megjelent Rozsdatemető komoly kritikai visszhangot kapott, kiadásait pillanatok alatt elkapkodták, később több mint harminc nyelvre lefordították.
A Vígszínház közleményében így értékeli a kötetet: „A már-már szenvtelenségig tárgyilagos hangvételű, egy jegyzőkönyv rideg pontosságával íródott családregény az oknyomozó riport eszközeivel tárja fel a történelem peremén élő külvárosi Hábetler család több generációjának történetét az első világháborútól az 1960-as évek elejéig.”
Az író következő siker-regénye, az 1969-ben megjelent Jó estét nyár, jó estét szerelem valós történetet dolgoz föl. 1962-ben egy fiatal segédmunkás görög diplomatának adta ki magát, s így talált kalandos szerelmeket. A lelepleződéstől félve azonban az egyik lányt megölte. Fejes zseniális regényt kerekített a bűnügyből, amelynek alapján 1972-ben tévéfilm is készült, Harsányi Gábor főszereplésével.
Önálló kötettel utoljára a kilencvenes évek közepén jelentkezett, Lemaradt angyalok címmel elbeszéléseit közölte, majd Szabadlábon címmel saját válogatásában adott közre novellákat és regényrészleteket.

Hétköznapi sorsok
A Rozsdatemető, később a Jó estét nyár, jó estét szerelem színházi produkcióvá is átalakult. Előbbiből készült darabot 1963-ban mutatta be a Thália Színház, utóbbiból zenés színpadi változat jött létre, amelyet Presser Gábor dalaival játszott a Vígszínház.
A hatvanas évektől kezdve Fejes amúgy is kedvelt színpadi szerző lett, a hétköznapi emberek sorsát bemutató színdarabjait – Mocorgó, Cserepes Margit házassága, Vigyori, Vonó Ignác, Az angyalarcú – sorra játszották a színházak.
Munkásságáért 1963-ban József Attila-, 1975-ben Kossuth-, 1992-ben Nagy Lajos-díjat kapott. Írói életműve elismeréseként 2003-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2009-ben Prima Primissima-díjat, 2011-ben pedig Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat kapott.
A Pesti Színház szeptember 6-án mutatja be a Jó estét nyár, jó estét szerelem új változatát, így érthető, ha afféle házi szerzőnek kijáró búcsút vett tőle a közösség. „A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása távozott közülünk” – írta a színház a közleményben.