A magyar kultúra és a tudomány húzóágazat a világban, olyan erő, amelyet még jobban lehetne használni. Erről beszélt Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára.

A kultúra és a tudomány nyelvén
Szabó László szerint a külügy, a külgazdaság és a kultúrdiplomácia KKM keretein belül létrejött triója jól működik, szorosan egymásra épülésük a magyar nemzet érdekeit szolgálja.
„A diplomáciában is könnyebben megértjük egymást, ha az értékeinkről, a kultúra és a tudomány nyelvén beszélünk. Ez igazi erő a kezünkben, amelyet a jelenleginél szélesebb körűen is lehetne használni” – fogalmazott a parlamenti államtitkár.
Hoppál Péter azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet kulturális ereje csak úgy demonstrálható, ha egyszerre képes megmutatni tradícióit és jövőbe mutató céljait. „A kultúra hatékony eszközként felfogása friss válaszokat szolgáltathat aktuálpolitikai kérdésekre, kiemelt figyelemmel az égető szociálpolitikai, demográfiai problémáinkra, kormányzati célkitűzéseinkre is” – fogalmazott Hoppál.

Az ötödik helyen
A kulturális államtitkár mérőszámokat sorolva bizonyította a magyar kultúra hatékonyságát nemzetközi viszonylatban is. „A kreatív ipar hozzájárulása a magyar GDP-hez dinamikusan nő, annak 3,7 százalékát teszi ki, és szintén magas arányt mutat a kultúrához szorosan kapcsolódó szerzői jogé, amely 7,62 százalék. A kreatív szegmensnek tekinthető szerzői jogi ágazatok GDP-arányos hozzájárulását tekintve Magyarország az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával együtt alkotja az élbolyt, ugyanezen ágazatok foglalkoztatáshoz való hozzájárulásában az ötödik helyen állunk a világon” – szögezte le Hoppál Péter.
Mint mondta, a kormányzat számára a magyar kultúrának a társadalmi jólét javításának, a középosztály megerősítésének, az országkép pozitív formálásának, a versenyképesség erősítésének eszközeként kell működnie. Fontosnak nevezte azt, hogy miként tudja a Balassi Intézet támogatni a külpolitika stratégiai céljait.

Szolgáltató jelleg, szakmai munka
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója értékelte a magyar kultúrdiplomáciában az elmúlt időszakban lezajlott strukturális átalakítások eredményeit, és hangsúlyozta: a huszonegy országban működő huszonhárom magyar kulturális intézet hálózatának még inkább meg kell mutatnia, hogy Magyarország innovatív, modern, gazdag, változatos, nyitott és befogadó kultúrával rendelkezik. „Bátran kell támaszkodni arra, hogy Magyarország kulturális kisugárzása, ereje valóban erősebb, mint amire az ország egyébként gazdaságilag képes” – tette hozzá.
Kitért arra, hogy lezárult az a vita, amely a Balassi Intézet helyéről szólt a kormányzati struktúrában, és a KKM fenntartásában működni számos előnnyel jár, egyszerűbb a korábbi rendszernél, ráadásul bevett nemzetközi modell. „A külügy, a külgazdaság és a kulturális diplomácia egy kézben tartása lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazon cél érdekében mozgósítani tudjuk mind a humán, mind az infrastrukturális, mind pedig a pénzügyi erőforrásokat”.
A Balassi Intézet előtt álló új feladatok közé sorolta a szolgáltató jelleg megerősítését és a szakmai munka hangsúlyosabbá tételét, valamint beszámolt arról, hogy stratégiai együttműködést akarnak kialakítani a nagy kulturális intézményekkel, többek között a párhuzamosságok kiiktatása, az összefogottabb tevékenység érdekében.

Díszvendégek leszünk
„Tartalmi minimumot kell meghatározni a kinti magyar kulturális intézetek számára, hogy tudatosabban tervezhetőek legyenek a programok, és érzékelhetőbbé váljon: a huszonhárom intézet ugyanazt az országot és kulturális diplomáciai célkitűzésrendszert képviseli” – hangsúlyozta a főigazgató.
Hammerstein Judit beszélt arról, hogy erősíteni kell a kulturális és oktatási szakdiplomaták helyzetét, viszont nem lesz szükség rájuk egyes olyan állomáshelyeken, ahol időközben kulturális intézet nyílt. Szólt a magyar vendégoktatói hálózat sikereiről, a létszám bővítésének szükségességéről is.
Mint elhangzott a Publishing Hungary program keretében több mint három éve támogatják a magyar irodalom és könyves kultúra népszerűsítését külföldi vásárokon. „A jövőben kevesebb vásáron fogunk észt venni, viszont megjelenésünk koncentráltabb lesz. Fontos esemény, hogy októberben Magyarország lesz a második legnagyobb európai könyvvásár, a göteborgi rendezvény díszvendége, és népes íródelegációval megyünk ki olyan tematika jegyében, amelyben 1956, Budapest, a Balaton-felvidék, valamint a zsidóság és a romák is szerepelnek. 2016-ban Tajpejben és Varsóban leszünk díszvendégek” – foglalta össze a főigazgató.